Budapest Régiségei 13. (1943)
Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254
kiásnunk. Bzen az épületmaradványon azonban semmi jel sem mutatott arra, hogy azt, vagy annak egy részét templomnak lehetett volna tekinteni. Bppen észak-déli hosszirányú kiterjedése is ellene mondott ennek. (IA SL 10. sz. képen a G 2 — E-M-N-X-XI, / 2 —K 2 és a »G« pontnál kelet felé elágazó falrészt.) Vannak, akik úgy vélik, hogy Frangepán György kalocsai érsek palotája állott a Rudas-fürdő helyén s abból építette volna Szokoli Musztafa budai pasa a törökös kényelemmel és ízléssel berendezett úgynevezett »Zöld oszlopú fürdőt«. Bnnek maradványa a Rudas gőzfürdő ma is fennálló kupolás épületrésze. Bz a vélemény azonban Wernher György ide vonatkozó megjegyzésének téves értelmezésén alapszik. A Buda visszafoglalása után működött budai császári igazgatóság (adminisztráció) vezetője Werlein kamarai felügyelő szerint e tájon lett volna a királyné fürdője. Bgészen határozottan tehát nem állíthatjuk, hogy a kiásott falmaradványok milyen célt szolgáltak. Inkább látszik valószínűnek, hogy a fürdőhöz csatlakozó dervismecset lehetett. A fentebb említett két fal között különböző régi (lásd a 10. sz. helyszínrajzon a C—B—A—/ és K— V—R—D x faldarabokat) és újabbkori falmaradványok kerültek elő, sőt egy régi csatorna darabja is, ezeknek korát azonban csupán a habarcs és téglamaradványok után bajos pontosabban meghatározni. Bpp úgy lehetnek közép-, mint török koriak is. B falmaradványok szomszédságában, tőlük északra az Brzsébethíd felé egy másik épület maradványai kerültek elő. (Iyásd a helyszínrajzon azR x — U—S-.P-vel, XXV-el, E x F 1 L r el, XXIV-gyel, K x —N^-B*—G r gyel, XXI-gyel, H 2 —P 1 —Z r gyel és »0«-val jelzett faldarabokat.) Sajnos, hogy különböző akadályok (fák, bokrok, lámpák, út, csatorna stb.) és az ásatás időtartamának korlátozása miatt is az építmény falait sem teljesen, sem elég mélyen kiásni nem lehetett. De a kiásott részek összekötve éppen elegendő tájékoztatást nyújtanak arra, hogy itt egy egyhajós, egyenes záródásos szentélyű, kisebbszerü templom maradványaira, helyesebben alapfalaira bukkantunk. A hajó belső szélessége az alapfalak után ítélve 8-13 m, belső hossza kereken 10 m, a szentélyé 5-0 m x 5-50 m lehetett. A hajó és a szentély iaiazata nincsen egymással kötésben, tehát mind a kettő külön-külön épült. A hajó déli oldalán egy szintén külön épült toldalék falmarad185
