Budapest Régiségei 13. (1943)

Tompa Ferenc: Adatok Budapest őskorához 11-31

amelyeket még 1854-ben Brdy János tart fel a kelenföldi keserűvízforrások közelében.

7 A lakótelepekre vonatkozólag, eltekintve a szórványos és nem rendszeres feltárásból származó leletektől, az első megbízható adatokat Nagy Lajosnak a Lenke-úti református templom területén és környékén 1928-ban végzett ásatásaiból nyerjük.

8 Az ásatások alkalmával mintegy 30 gödröt tártak fel, amelyeknek jórésze azonban nem tekinthető lakógödörnek, minthogy kisebb méreteik következtében lakhatásra nem is lettek volna alkalmasak. Ilyen kis méretű gödrökkel gyakran találkozunk még földbe mélyített putrikban is, bennök nem egyszer hamut, tüzelési nyomokat találunk. Ezek tehát földbe ásott lég járástól védett tűzhelyek, aminőket már a fiatalabb kőkorból is ismerünk. Később, a bronzkor derekán a fából épült szögletes házak belsejében ezeket a tűzhelyeket lesározott és inkább magasabbra emelt tűzpadok váltják fel, amelyeken igen leleményesen megépített főzőedényeket és sütőrostélyokat használtak.

9 Mindamellett még a korai vaskorban is találunk földbemélyített, gödörszerű tűzhelyeket, főként olyan átvonuló szállásokon, ahol nem állandó jellegű megtelepedésre rendezkedtek be. Ilyeneket magam is találtam a Zemplén megyei Megy aszón, a nagy kiterjedésű késő bronzkori sírmező területén. A belőlük előkerült kora vaskori edénytöredékek is amellett tanúskodtak, hogy ezeknek a tüzelőhelyeknek a sírmezővel semmi összefüggésük sem volt és az ideiglenes tartózkodás itt későbbi időben történt. A lakótelepek kisebb gödreinek egyéb rendeltetése is lehet. Egy részük élelmiszert tároló verem volt, mások pedig mint hulladékgödrök szerepeltek. A Lenke-úti gödrök jó részét is ez utóbbiak közé kell sorolnunk, mert belőlük cserepek és konyhahulladékból származó csontok kerültek elő. Nagy Lajos ezen a területen kuporodott helyzetű csontvázas sírokat is talált, sajnos, mellékletek nélkül. Ily módon a sírok összefüggését a lakóteleppel nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani. Az összetartozás lehetősége nem kizárt dolog, de rá kell mutatnunk arra is, hogy abban a kultúrában, amelyről a lakótelep leletei tanúskodnak, a Duna jobbpartján abban az időben már inkább a hamvasztásos temetkezés líf