Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerevich László: A csúti középkori sírmező 103-166

az apsis körül elterülő sírmező. Mint annyi más esetben, itt is két temetkezési korszak keveredik. Az első temetkezést a XIV. századi rétegben és e korszakra jellemző leletekkel találtuk. Kz a temető úgy, mint a templomtól északra elterülő sírok folytatásai lehettek a legkorábbi temetőnek, a templom első apsisa körül. Hz az első temető már nem volt fellelhető, mert valószínűleg a templom átépítése idején elpusztí34. kép. — A XXXVI. sír pártamaradványa és a párta rajza. tották. A délre elterülő, legkorábbi sírokat pedig a sekrestye alapozásakor semmisítették meg. A második temetkezési korszak az új, későgótikus apsis felépítése után kezdődött, egy Mátyás-kori és két II. Ulászló-kori pénz határozza meg. A temetőrész első idejének két sírjában, XXXIX. a, b, — melyeket legkorábbi sírjainknak tartunk — ezüst szálból szőtt szalagon keretbe foglalt II. Theodosius-érméket találtunk. Ügy a nemesfémmel szőtt szalagdíszítés (8. kép), mint a temetkezés jellege XXXIX. a, b és a 149. sír leleteit egy korra utalja. Világítsunk rá néhány adattal a párták viselettörténeti vonatkozásaira. A leányok a középkoron keresztül fedetlen fővel jártak. Ennek a szokásnak mithikus és babonás okai nem tartoznak tárgyunkhoz. Viszont ez a viselet a középkor legjellemzőbb ünnepi fej díszítése, a »chapel«

70 kialakulására vezetett, mely nem más, mint a fejet abroncsBudapest Régiségei. 161