Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerevich László: A csúti középkori sírmező 103-166

vumot mutatják két arany egyházi és egy tiszaúj falusi pártaöv veretei, melyek egymást érintve helyezkedtek el a szíjon. A tiszaúj falusi E. sír bogiárai ugyancsak ennek a motívumnak továbbfejlődött, díszesebb példái.

62 B rendszerint négyzetes veretek közepén egy kerek lyuk helyezkedik el, melyben a szíjhoz erősítő szögecs feje látszik. A középből kiindulva négy visszahajló indavégződéshez hasonló levél vezet a boglár négy sarkába. Nemcsak formailag hasonlít az indához, de ornamentális fölfogásban is. A XIII.—

XIV. század másképen stilizálja a levelet. Hz az egyszerű díszítés, mint láttuk, a veretek legelterjedtebb csoportját alkotja. A leletek megállapítható kora megfelel a nagy művészetben használt indadíszítésnek. Vereteinek díszítése e kor legkedveltebb ornamentikájából, a szeszélyesen kanyargó, visszahajló indából és a korábban is, de ekkor még mindig használt stilizált levélből fejlődött ki. Ez az indadíszítés a későgótika jellemző ornamentikája, felváltja a gótikában használt, káprázatosan sokfajtájú növényzetből kialakított változatos díszítést. Elterjedési ideje Zsigmond korára esik. Szerepe hasonló a románkor vezérmotívumához : a palmettához. A másik korhatározó adat e motívum életéből a II. Ulászló-obulussal datált XXXII. sír veretes pártájának leveles motívuma. Űgylátszik tehát, ez a motívum főleg a XV. század II. felében volt divatban. Veretes párta töredéke került még elő a XV. századi temető XXXV. sírjából (7. kép). Nem messze tőle Mátyás-kori pénzzel keltezett XXVII. sír és egy másik, II. Ulászló korára valószínűsített sír volt. A mellette fekvő Xlyl-es sír — mint már kimutattuk — a XV. század végéről való. Ez a lelet további adattal járul a veretes párták időrendjéhez. A csúti temető pártái közül legkiemelkedőbb jelentőségűek a heraldikus ábrázolású, vert rézlemezekkel díszített, gyöngyökkel övezett és szegélyezett párták ; a templomtól északra elterülő, legvilágosabban áttekinthető temetőrész 38., 39. és 62. sírjából kerültek elő (30. 31. kép). A XlyVIII. sírban hasonló pártatöredék volt. Az apsis körül elterülő temetőben, mely ezt a sírt is magában foglalja, XVI. század elejei és XIV. századi sírok keveredtek, melyeket csak a rétegek és az irány különbsége választja el. Az északi sírmező hasonló mélységű, irányú és rétegű sírjait, azonos kéztartású csontvázait Nagy L,ajosnak a 48. sírban talált budai pénze 156