Budapest Régiségei 13. (1943)

Gerevich László: A csúti középkori sírmező 103-166

Budáról hozták. Csút falu műtörténeti jelentőségét növeli a csúti kőbányárólszóló adat.

1 Valószínű, hogy a kőbánya nemcsak a helybeli építkezéseket látta el kővel, de Budára is szállított, ami a budai kőfaragókkal élénk kapcsolatot eredményezhetett. A csúti plébániatemplom műformainak előkelőbb stílusa és tökéletesebb technikája így könnyebben magyarázható. A tárgyi emlékek jelentőségén túl a kutatás fontos adattal járult hozzá a középkori Budát délről környező falvak topográfiájához. A levéltári kutatás régóta foglalkozik az egykori csúti premontrei monostor helyével. A monostor birtokai az ország különböző vidékein terül tek el és ebből a monostor elhelyezésére több téves megállapítás származott, legközelebb jutott az igazsághoz Karácsonyi János,

2 aki Csút szigetét Brd és Buda között található Duna-szigetek valamelyikében sejtette. Ezeken a nyomokon továbbhaladva, Oszvald Arisztid

3 éles logikával kifejtette, hogy Csút szigete csak a mai Háros-szigettel lehet azonos. A szigeten a század elején még álló romokat pedig magával a monostorral azonosította. Az épület maradványokat katonai raktár emelésénél beépítették. A régi írók közül Bél Mátyás

4 említi megezeket a maradványokat, amelyeknek akkor már eredeti rendeltetése feledésbe ment és a fácánokban bővelkedő sziget romjait apácák zárdájának tartotta. A Fácánossziget elnevezést használj a a Hárosszigetre Kneidinger atlasza is

5

, amelyen romokat tüntet fel. Oszvald Arisztid szerint Chuth és Kuchula faluk is a Háros-szigeten terültek el.

6 Miklóssy Zoltán az ásatások megindulásakor írt cikkében

7 a napvilágra kerülő telepet Csút faluval azonosította. Az oklevelekben előforduló adatok megegyeznek az ásatások tanuságaival. A monostort 1264-ben alapította IV. Béla. 1295-ben már Csút község papja is szerepel egy oklevélben.

8 A falu templomának ekkor már állnia kellett, az alaprajzból (2. kép) és épülettagokból leolvasható koragótikus burgundi stílus megegyezik ezzel az idővel. 1480ban Mátyás királytól a Pálosok kapják meg a monostort és nagyobb épületekkel díszítik azt.

9 A Pálos-építőtevékenység folytatásának tekinthető a községi templom későgótikus, XV. századvégi kibővítése is. A monostort és a falu templomát a törökök Buda elfoglalásakor valószínűleg elpusztították. A föltárásnál a padlót borító égési rétegből és nyomokból pontosan meg lehetett állapítani, hogy a templomot tűz semmisítette meg. Ettől az időtől kezdve a levéltári adatok is elapadnak. 106