Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

69 laltak el. Ezért adta a tanács nyilvánosan a helyet ezen formula szerint : l(ocus) p(ublice) d(atus) d(ecreto) d(ecurionum) és ezért oly díszes maga a tábla, csak azt nem értjük egészen, miért állította a római Sextinus elsősorban éppen a syriai istennőnek ? Az egyiptomiak vallásából ismeretes Ammon, de fejét a kos szarvaival díszítménynek felhasználva látjuk egy oszlopfőn (4. kép). Ha az oltárok felső része letört, az istenek neve egészen eltűnhetett, míg a felirat többi része megmaradt. Ilyen csonka oltáron (65. kép) olvassuk, hogy a különben ismert Attius Macro helytartó mint consul de(signatus) állította. A másik oltáron (66. kép) a dedikáló neve is hiányzik, de a consulok neveiből még megállapítható a Kr. u. 229. év. A császár neve ki van vakarva, consultársa azonban nem volt más, mint Cassius Dio történetíró. A kerek oszloptörzsön (67. kép), mely valamelyik isten szobrát tarthatta, szintén már csak az áll, hogy a II. segédlegio jelvénytartója (signifer), ki Mursa városába (domo Mursa) való volt, adta ajándékul d(ono)d(edit). Az emlék a Kr. u. 220. évből származott, midőn az egyik consul Comazon volt és előtte a császár neve ki van vakarva. Alább az istenségek emlékeit egyenként ismertetjük, de mivel úgy csoportosítani, mint az előbb tettük, nem látszott célszerűnek, a neveket a Corpushoz hasonlóan az alphabetikus sorrendben adjuk és ha ugyanarról az istenről van szó, a feliratok után besoroztuk a szobormüveket. Az emlékek anyaga mészkő és csak ha más kő, külön említem meg. * 1. Oltárkő (1. kép). Felső abacusa és párkányának jobb sarka a jobboldallal letört. A baloldalán azonban még látszik a lekerekített párnatag. A párkány fedőlapját csak éppen egy keskeny léc alkotja, maga a párkány lapos vályualakú és ezért a párkány csak keveset ugrik elő, pedig alatta még kettős léc választja el az oltár derekától. A lábazaton még több, t. i. négy szalag következik lépcsőzetesen egymásra a lapos vályú fölött, mely átmenetül szolgál a kiálló keskeny lábhoz. Az egész oltár magassága 68 cm, dereka 2 2 Va cm széles és 18V2 cm vastag. Feltűnő, 38 cm magas, karcsú dereka, melynek előlapját a felirat a vörösfestés nyomaival egészen betölti és így szólt: Aesculapio \ Ti(berius) Martius Castrensis \ med(icus) leg(ionis) II a(diutricis) | sub Q(uinto) Fuficio | Cornu | to co(n)s(ule) de(signato). Aesculapius, akinek az oltár szentelve van, magában ritkán fordul elő,