Budapest Régiségei 12. (1937)

Nagy Lajos: A csúcshegyi római villa Óbudán 25-60

í_8 esetleg szentéllyel is. Világos lesz ez előttünk, ha a nyugati villák nagy irodalmát áttanulmányozzuk,

1 Pannónia villaszerű maradványaiból keveset ismerünk. Legteljesebb és jelentőség dolgában a baláczai villa vezet, mely hozzávetőleges fogalmat nyújt, milyen kiterjedésűnek kell ezeket Aquincum környékén is elképzelni. A keleti, dáciai villa rusticákat is csak kis számban ismerjük, de ezeknek kevés szerepük volt pannóniai társaikhoz. Gallia, Germania, Raetia gazdasági jelentőségű nagy villái azok, melyeknél a legközelebbi hasonlóságokat találhatjuk meg. Le kell szögeznünk., hogy a csúcshegyi villa kiterjedésben csak a kisebb méretűek között szerepelhetne, Nagyságra olyan, mint például az oberweisi villa egyik szárnya (Trierer Zeitschrift 9 (1934), S. 25, Abb. 3), vagy a nennigié (Bonn. Jahrb. 129 (1924) 109; Arch. Anz. 1928, S. 246, Beil. 8). Alaprajzra nézve is csak a legegyszerűbb villaépületek közé sorozható, melyek egy lakóház méreteit nem sokban múlják felül. Beosztása egyszerű, világosan áttekinthető s az egyes helyiségek rendeltetésének meghatározása nehézségeket nem okoz. Formára nézve azon csoporthoz áll közelebb, melynél a négyszögforma mellett porticus is szerepel, a nélkül azonban, hogy a kisebb helyiségek egy nagy középcsarnok körül csoportosulnának (v. ö. Krüger, Römische Villa bei Schleidweiler, Jahresbericht der Ges. für nütz. Forsch, zu Trier 1906. S. 31, Abb. 1). Hasonló a fliesseni nagy villa egyik melléképülete is, mely a villatulajdonos intézőjének a lakása lehetett, (Kropatschek, Das römische Landhaus in Deutschland. VI. Bericht der römisch-germanischen Kommission 1910/11, S. 57, Abb. 2, 6). így élesen elválik a legközönségesebb villatípustól, melyet porticus és sarokrizalitok jellemeznek (Oelmann, Germania V (1921), S. 64 ff. Abb. 8; Fremersdorf, Der römische Gutshof in der Stolbergerstrasse zu Köln-Braunsfeld. Bonn. Jahrb. 135 (1930), S. 109 ff.). Egyszerű, de zárt formája miatt így egy különálló emlék. Nem okozott] nehézséget a villa egykori képének a rekonstrukciója sem. Mylius, Krencker, Oelmann és mások számos villa rekonstrukciói alapján volt szíves ifj. Csemegi József három nézetben elkészíteni a villa egykori képét. A 21. képünkön északról láthatjuk, a 22-iken a déli oldalról a kiugró 1 Itt csak egy-két olyan műre utalhatunk, melyekben az irodalmi utalások összegyűjtve feltalálhatók : Grenier, Habitations gauloises et villas latines dans la cité des Mediomatrices 1906; Karl M. Swoboda, Römische und romanische Paläste ; Oelmann, Villa rustica bei Stahl und Verwandtes, Germania V (1921) S. 64 ff.; Freinersdorf, Der römische Gutshof Köln-Müngersdorf, 19?? ; Kçethe, Römische Villa bei Oberweis. Trierer Zeitschrift 9 (19^4)» S. 20 ff.