Budapest Régiségei 12. (1937)

Nagy Lajos: A csúcshegyi római villa Óbudán 25-60

j6 Ezek a töredékek részben tartozhattak egy szüreti jelenethez. A tárgyát meríthette vándorló mintakönyvekből is, elsősorban a kompozícióra gondolunk, de hogy készítője többet merített a természetből, az tagadhatatlan. Pannoniában szüretjelenetet ábrázol a balácai falfestmények második csoportja {Nagy L., Arch. Ért. XXXIX (1920 —1922), 18—24. old.; u. a\, Roemische Mitteilungen XLI (1926), S. 92 íf; Beilage XIII—

XIV), aratást mutat az óbudai Vihar-utcai falfestménytöredék. A római falfestmény- és mozaikművészetben az analógiákat bőven feltalálhatjuk. Krüger mutatott meggyőzően rá, hogy mily szoros kapcsolat áll fenn az afrikai stukkóreliefek és a galliai kőreliefek között, ami az életből vett jeleneteket illeti ; a pompeji korai síremlékek mithologiai ábrázolású stukkóinak mása a galliai síremlékplasztikákon lelhető fel (Der römische Grabturm mit Balustrade im Michelsbüsch. Stuckreliefs. Germania, VIII (1924) S. 32—39). A pannóniai stukkóemlékeknek a szoros kapcsolata is kimutatható nemcsak, mint fentebb említettük, a falfestészettel, hanem a szobrászattal is. A stukkópárkányok elemeiket elsősorban az építészeti párkányokról kölcsönzik; a keretező szegélyek szőlőindás húsos levelű formázása a dunapentelei aediculafalak venyigéinek hű másai. Ezek a kölcsönhatások elsősorban csak Aquincumban, a tartománynak nemcsak politikai, hanem kulturális és művészeti székhelyén jöhettek létre, alapul szolgálva a stukkóművészet nagyvonalú felvirágzásának. Az időponthoz kétség nem fér, a markomman háborúk befejezése után a III. század elején Septimius Severussal beálló nyugodt városi fejlődés kitermelt egy kultúrigényű felsőbb társadalmi osztályt is. A villa építészeti jelentősége és kora. A villa leírásánál említettük már, hogy Aquincum polgári városrészéhez tartozott. Maga a Csúcshegy és a környéki szomszédos hegyek telve vannak falmaradványokkal és sírokkal (v. ö. Nagy L., Aquincumi mumia-temetkezések. Dissertationes Pannonicae. Ser. I fasc. 4, 3 — $. old.). Ezeket a hegyeket előszeretettel keresték fel a jómódú aquincumi polgárok s ez a magyarázata, hogy miért találunk oly sok villaszerű maradványt. Teljesen feltárva egy sincsen. Legteljesebb a Garády Sándor által feltárt jelentéktelenebb testvérhegyi villa. A csúcshegyi villát sem sikerült teljesen felásni. Egy ilyen gazdag villához egy fundus tartozott, nagy kiterjedésben fal vette körül, melyen belül a gazdászati jelentőségű épületek egész sora fordult elő műhelyekkel,