Budapest Régiségei 12. (1937)

Nagy Lajos: A csúcshegyi római villa Óbudán 25-60

>.}{ nehezen művelhető, mert tégla-, kő-, maltertörmelékek akadályozzák a szántást s egyes helyeken a falak már 15—20 cm-re jelentkeznek a felszín alatt. A tulajdonos málnaültetés közben 1932 őszén egy küszöbkőre bukkant s leletéről értesítette a múzeumot. 1933. április hó 22-én a tulajdonossal való megegyezés és földjének az ásatás céljaira való kibérlése után kezdtük meg a munkát négy emberrel, 27-ikétől már hat munkás dolgozott május hó 20-ikáig. Május 22-től 27-éig a kiásott romok betakarásával voltunk elfoglalva.

1 A romok keleti irányban áthúzódtak a szomszéd Lindmayer Pál földjére is (helyrajzi száma 21,273) s így ezt a területet is kibéreltük. A Csúcshegy ezen része fekvésénél és éghajlatánál fogva igen alkalmas volt egy római magánvilla építésére. A Vörösvári-völgy kellemes szellős légáramlata a nyári nagy meleget érezhetően csökkenti. Vízben is gazdag e vidék, villánktól körülbelül 200 lépésnyire nyugatra tör elő a Kecske-forrás, melynek bő vize most a Schütz-telek közelében folyik le s teszi konyhakertészeti célra alkalmassá az egész környéket. A villától északra, a völgyben vezetett az egyik fő római út, mely a Bécsi-út irányában a római tábor nyugati kapujából kiinduló, valamint az aquincumi polgári városból egyenesen nyugati irányban az Aranyhegyi-árok mentén feltárt korai hamvasztásos temető mellett haladó utaknak a zsidó temető tájékán való egyesülése után egyedül vezetett Brigetio (Oszőny) irányába. Villánk helyét könnyen megtalálhatjuk, mert az oda vezető 2. számú dűlőút mentén egy jó faragású kőkereszt áll, melyet 1817-ben Ekker Lénárd óbudai polgár és neje emeltetett s ide a Bécsi-útról helyezték át 1885-ben.

2 Ettől a kereszttől az ásatások színhelye, illetve a villa északkeleti sarka 71 m-re fekszik. A villa északi hosszú fala pedig ezen dűlő úttól délre 37.50 m-re került elő. A villa leírása. A villa fekvése csak kevéssel tér el a kelet-nyugati iránytól. Hossza 31*75 m, szélessége, ha a kiugró hozzáépített fürdőmedencétől eltekintünk, 13*85 m s a kiugró félköralakú fülkével és fürdőmedencével együtt 460 m

2 területet foglal el. Ehhez a főépülethez azonban más kisebb, esetleg gazdasági épületek s fallal körülvett udvar is tartozhatott, mert tőle északra a mai dűlőút felé, valamint a szomszédos telkeken is mindenütt találni kiszántott téglatöredékeket, habarcsot, köveket, melyek csak ezektől származhatnak. 1 Ez a terület legutóbb vitéz Vecsérdy Imre (Budapest, I, Zsolt-utca 7, 11. 4) úr tulajdonába került, aki itt gyümölcsöst óhajt létesíteni. 2 Dr Schoen Arnold szíves közlése.