Budapest Régiségei 12. (1937)

ÉRTESÍTŐ - Deutsche Auszüge 293-300

291 üzletét, s ugyanakkor céhmester is lesz. A legtermékenyebb és legkeresettebb pesti ötvösmester. Meghalt 1837-ben. Legszebb alkotásán, két ezüst dísz:vázán (a Fővárosi Múzeumban) az 1829-es pesti hitelesítőjegy és a fentebbi monogramm mellett egy másik monogrammja is szerepel (a váza képe közölve Magyar iparművészet 1915, 34. 1. 43. ábra): Jelzése: Mivel Pesten 9 mester nevében szerepel az I P kezdőbetű, ezért korábban minden ilyen monogrammot Joseph vagy Johann Prandtner-re oldottak fel. De ezeket a monogrammokat ma már szét lehet osztani a különböző mesterek között. Prandtner János, ki tovább virágoztatta a Prandtner nevet. 1828-ban lesz céhmester, s nevét mindig nyomtatott betűkkel egészen írja ki. 5. E^üst evőkanál, a Fővárosi Múzeum tujajdona. Stilizált virágdíszítésű véséssel ellátva. Jelzése : Készült 1805 és 181 o között. Mestere Fischer Lipót. Idegenből jött Pestre^ hol 1795-ben polgárjogot kapott, s ugyanakkor felvették a céhbe is. 1806. dec. 22-én főcéhmesternek választják. Meghalt 1809-ben. Egy ezüst feszülete (átlagmunka) a budapesti VIII. kerületi plébánia tulajdona. Jelzése a fenti városi hitelesítőjegy és monogramm, míg az ellenőrző betű M. Özvegye az üzletet 1812-ben eladta Kronberger Frigyesnek. 6. E\üst cukortartó, a Fővárosi Múzeum tulajdona. Trébelt és cizeláit növénydíszítéssel van ellátva. Készült 1816—1818 közt. Mestere Giergl Alajos. 1817. febr. 2-án a céh tagjai közé veszi be. Működése a XIX. század első felét tölti be. Korai műveiben nemes ízléséről és fejlett technikájáról a legelismerőbben nyilatkozhatunk. Legszebb műve egy 17 cm magas ezüst urnája a Fővárosi Múzeumban a pesti ötvösség valóságos remeke. Ez utóbbi fedelén 1818-as, talpán pedig 1822-es pesti hitelesítőjeggyel és a fenti monogrammal van ellátva ; ezenkívül talpán a következő bevésés olvasható: Verfertigt von Aloys Giergl bürgl : Silberarbeiter in Pesth im Jahre 1818. (Képe közölve Magyar Iparművészet 1915. 34. 1. 44—45. ábra.) Egy aranyozott ezüst kelyhe az V. kerületi plébánia tulajdonában van. Jelzése egy csonka pesti városi hitelesítőjegy és a következő monogramm : Talpán bevésve olvasható : In Usus neo erectae Parochialis Ecclesiae Leopoldinae, pie devovit Antonius Martinelli Electaa Civium Pesthiensium Communitatis MembrurrhAnno Domini 1817 <y>. Ezenkívül külön kiírt jelzésFecit Aloysius Giergl Pestini. 1817. Giergl rendesen a Fővárosi Múzeum ezüst cukortartóján is látható névjelzést használta. Elete vége felé azonban ez megváltozik. így egy 1846-ból való ezüst szelencéjén, mely a Batthyány—Hunyady díj számára készült (jelenleg a Főv. Múzeumban), már nyomtatott betűs neve szerepel: