Budapest Régiségei 12. (1937)

ÉRTESÍTŐ - Jajczay János: Egy újabban felfedezett, Buda 1686-os ostromát ábrázoló képről 288-292

288 Kr. u. 112—ii6. 17. S. 187. sz. C. 372. sz „„ ,„„ „„ 1 db 18. S. 222. sz. C. 105. sz. _ ,,„ „„ 1 « 19. S. 227. sz. C. 276. sz.„„ „, ,, 1 « 20. S. 235. sz. C. 152. sz. 1 « Kr. u. 115—117. sz. 21. S. 259. sz. C. 193. sz 1 « A császárkori dénárok mind Róma verdéjében készültek. Mivel a lelet utolsó darabja Traianus uralmának végéről, a Kr. u. 115—117 évből származik, lehetséges, hogy e dénárokat azon szarmata támadás alkalmával rejtették el a praetorium falában, amelyről Spartianus a «Vita Hadriani» 3. fejezetében emlékezik meg. Jónás Elemér. Egy újabban felfedezett, Buda 1686-OS ostromát ábrázoló képről. Egész csodálatos, hogy Budának a töröktől való visszafoglalását a kortársak a kor festőivel nem festették meg. Alig egy két képről tudunk. Könyvet, hadászati, történeti munkát, verseskötetet, regényt több százat ismerünk, amely a kereszténység szempontjából oly fontos eseménnyel foglalkozik, sőt metszet is számos fordul elő, épúgy, mint érem, valamint a hadvezérek arcképei. így hát különösen örvendetes számunkra, hogy Milanóban, a Caproni gyűjteményben egy festmény merült fel, melynek tárgya a ránk nézve jelentős ostrom. A H. Heinrich Faust képet ismerjük, melyen Lotharingiai Karoly diadalmenetét látjuk és amely szoros kapcsolatban áll a bécsi Kunsthistorisches Museum színes gyapjúból szőtt falkárpítjával, azzal, amelyiknek tárgyával mint tudjuk megegyezik és amelyet La Malgrangeban a XVIII. század elején készítettek.

1 Az ugyancsak a bécsi gobe1 Horváth Henrik : H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek. Tanulmányok Budapest múltjából. I. köt. p. 61—75. linekkel kapcsolatos két, az innsbrucki Hofburg egyik termének építészeti keretébe helyezett képek kölcsönös viszonyát a La Malgrange-beli Charles Mitte műhelyéből származó falkárpitokkal, még közelebbről nem ismerjük. A közelmúlt években a Fővárosi Múzeum Ernst Lajos gyűjteményéből egy vászonra festett olajképet (1. kép) vásárolt, amelynek tárgya Buda 1686-os ostroma. Jelentéktelen művészeti munka, szürkés zöld, élettelen színű kép, amelyen csak a bal alsó részben válik ki a tompa szinek közül egy vörös sátor. Egy pillantás a képre elárulja, hogy nem valami nagyszabású, eredeti művel állunk szemben, amit egyébként a középtéren fekvő, térképszerűen távlatot alig éreztető budai Vár különösen bizonyít. A festmény egy karc után készült, amely Gio. Giacomo de Rossi: Teatro della guerra contro il Turco című, a török eseményeket metszetes képeken bemutató, folio formátumú mű 17. lapja. Ezen a lapon a budai vár alatti harcok tetőfokát látjuk, éspedig nyugatról, a Vérmező mögötti dombok tájáról. A Vár és Pest térképszerűen foglalják el a főhelyet. A támadó seregek, gyalogosok, lovasok, tüzérek izgalmas munkáját, a sok helyt folyó küzdelmet kitűnően érzékelteti a lap készítője. Balról lent fejedelmi sátor, ez előtt hadvezérek kara, mint Staffage, amelyet jól egészít ki az ágyúk állása, lovak és katonák sürgés-forgása. Egy felírás meg is magyarázza ezt a fontos helyet, amely szerint: «QUARTIERE DEL SEREN°DUCADILORENA»-t látjuk, míg ezzel szemben a jobboldalon az «ACCAMPAMENTO DE BAUARI»-t. A két tábor között védelmi vonal, sáncok és bástyák : «LINEA DI CONTRAUALLATIONE CON RIDOTTI», mint a felírás magyarázza. A Dunán naszádok és a hajóhíd roncsai. A metszet középső terének balszélén valami mocsárszerű hely, amelyet «MARASSO»-nak nevez az illusztrátor.