Budapest Régiségei 12. (1937)

Láng Nándor: Római rokokó bronzszobrocska az Aquincumi Múzeumban 3-24

14 templom reliefjei közt van egy, ahol fa mellett Ámor és kecske ábrázoltatik, azonban egészen más vonatkozásban : a kis Ámor nyíllal támad a fa felé rohanó bakra.

1 Bronzunk Eros-Amor alakja esetleg arra látszik utalni, hogy benne nem a természetből, a mindennapi életből vett jelenetnek, idillikus képnek, akár rövidített megjelenítésével van dolgunk, hanem inkább valamely irodalmi vagy mitológiai témával, illetőleg ilyennek kivonatával, hisz' ismeretes a későrómai, főleg provinciális művészetnek az az eljárása, hogy régebbi, kedvelt kompozíciókat részletek megváltoztatásával vagy elhagyásával egyszerűsített, vagy kivonatolt. Elég e tekintetben a sok példa közül az intercisai Orpheus-Eurydike-relief beszédes tanúságára hivatkoznunk.

2 A hellenisztikus mitológiai reliefek sorából összehasonlításra kínálkozik a római Villa Albani-nak Polyphemost Erosszal ábrázoló képe.

3 Tölgyfa árnyékában ül a kyklops és vágyódva néz oda, ahová a háta mögött előtűnő kis szárnyas Eros jobbjával mutat, nyilván Galateiára, akit a közeli tengerbe kell odaképzelnünk, amint fürdik ; a szerelmes kyklopsra feltekint a lábánál álló kecskéje. Ha elhagyjuk a képből Polyphemost, megmarad bronzunk három eleme, a terebélyes fa, a kis Eros és az állat, nagyjából hasonló méretben, de az aquincumi kis szoborétól annyira elütő beállításban és kapcsolatban, hogy kettejök közt összefüggést föltételezni nem szabad. Nagy merészséggel azt lehetne mondani, hogy bronzunk mesterét a római Museo delle Termének Paris ítéletét ábrázoló, a Kr. u. 2. század végére tartozó, de alexandriai mintától függő szarkofágreliefje

4 inspirálta, hogy bizonyos változtatásokkal és a főalak elhagyásával kivonatot adott annak középső jelenetéből, ahol az ágas-bogas tölgyfa alatt ülő Parisnak egy pufók kis szárnyas Eros súg fülébe Aphroditét ajánló szavakat s mögötte ott a kecske. Józan mérlegeléssel azonban itt is tagadásba kell venni a két munka összefüggését. Csoportunk főmotívuma az Eros-Amor. Ezen a nyomon haladva találjuk meg a kompozíció eredetét és értelmét A richmondi Cook-gyüjteménynek van egy Itáliából Grosseto környékéről származó, görög márványból faragott középnagyságú (antik bázisával együtt 1*13 m magas) csoportja «Eros a szőlőlugasban», melyet Adolf Michaelis vezetett be az irodalomba.

5 Telt1 Reinach, Rép. rel. 2, 154, 4c. 2 Hampel, Arch. Ért. 26 (1906) 277, 14. kép és 244. Oroszlán Zoltán, Mitológiai és szimbolikus képtípusok a pannóniai síremlékeken (1918) }}. 3 Schreiber, Hellen. Rel. Taf. 64, Heibig, Führer, d. d. Sammlungen klass. Altertümer in Rom*, 2, 440, no. 1895. 4 Robert, Antike Sarkophagreliefs, 2 (1890) \j. Heibig, Führen, 2, m, no. Ij2i. Reinach, Monuments 2 (1924) 9J. 5 Arch. Zeitung, 52 1874, 58 és 57, 1879, 170 sk. Taf. ij, 14. Reinaeh, Rép. stat. 2, 71, 3 és 4. Saglio, i. m. 1, fig 2180. Strong, JHSt. 28. 1908, 52 (utóbbi hely C. Hawkes szíves figyelmeztetése).