Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

141 (C. VI 115. 116) az istennőt két oroszlán között trónolva ábrázolja, a másik oltár (C. VI 117), melyen az isten két bika között ül, Juppiternek van szentelve. Hadad helyét tehát Juppiter foglalja el és a Rómavárosi (C. VI 116. 399) feliratban a dedikáció lövi 0. m et Deae Suriae szól. Pauly-Wissowa RE. Dea Syria Sp. 2239. így most már értjük, hogy táblánkon Dea Syria alakja mellett mit keres Juppiteré, mely nyilván azért áll a középen, mert ez a hely illette meg, mint a rómaiak legfőbb istenét és így került Dea Syria tőle jobbra, a hol Juno szokott lenni. Táblánkon azonban, mint láttuk, három istenségnek volt helye, mint az idézett hierapolisi érmen és egy újonnan, Durában talált reliefen (Jahreshefte 27, 1932, S. 173), melyen Hadad és Atargatis között egy phalerákkal díszített signum, mint a római hatalom symboluma foglalja el Juppiter helyét. Hasonló két, nyilván összetartozó bronzplakett ugyancsak Bulgáriából (Bulletin de l'Institut arch. Bulgare 7, 1933 p. 414 Fig. 171. 172), az egyiken látjuk az ülő Iuppitert, a másikon pedig külön aediculakeretekben két ülő nőt és az egyik az oroszlánnal mindenesetre Dea Syria. Csak természetesnek találjuk tehát, hogy abban a keretben, mely nálunk a jobb oldalon egészen hiányzik, sem lehetett más, mint egy istennő. Neve épp olyan keretben állott Iuppitertől jobbra, mint tőle balra Dea Syriáé. A két nevet az et kötőszó kapcsolta össze és az ae végső szótag is, mely a túlsó oldalon levő keret második sorának elején olvasható, kétségtelenné teszi, hogy női istenségről van szó. Természetesen csak olyas valakire gondolhatunk, aki Dea Syriával valami összefüggésben állott, akit mellette tiszteltek, mint pld. Mater magnát. C. IX 6099 Brundisium : sac(erdos) Matris Magnae et Suriae Deae. A legutolsó magyar Aquincum-vezetőben (1933) még Caelestis Diana látszott valószínűnek, de később feltűnt, hogy ez a név hosszabb, semhogy a keretben elférhetett volna. Ellenben Baltis istennőé éppen beleillik : Battis ugyanis a ligaturákkal és utána deae első szótagja pontosan hat betűhelyet foglal el, amennyi a túlsó oldalon is a keretes táblácska megfelelő helyén található. Márpedig Baltis annyival bizonyosabb, mert ugyancsak Aquincumból régibb idő óta ismeretes egy felirat, mely neki és Dea Syriának szól és egy templom állott, melyet tehát a két istennőnek közösen emeltek. C. III 10393: Balti diae divinae et Diasuriae (= deae Syriae) templum f(ecit) T, Fl(avius). Különben is Baltis éppolyan syr istennő volt (v. ö. Cumont, Die oriental. Religionen 3. Aufl. 193

1 S. 103. Pauly-Wissowa RE. II Sp. 2842. Wissowa, Religion u. Kultus der Römer S. 301 A. 2.), mint maga Dea Syria.