Budapest Régiségei 12. (1937)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata 61-152

ij8 A táblát a rajta levő domborképek és feliratok egyaránt teszik érdekessé. A feliratok részben istenekre vonatkoznak és mint az oltárokon, a nekik szóló dedikációkban nevök dativusban állott. De csak az egyiké maradt meg. Az elején olvassuk Deae Sfrifae], akinek a tábla tulajdonképpen dedikálva van. A rómaiak azért nevezték egyszerűen a syr istennőnek, mert nemcsak Bambykében, hol Atargatis néven ismerték és legtekintélyesebb temploma állott (ezért a város neve Hierapolis), hanem másutt is Syriában tisztelték. Preller, Römische Mythologie

3 II S. 396. Rómába valószínűleg rabszolgák és kereskedők révén került és a Tiberis jobbpartján (trans Tiberim) volt temploma. Daremberg-Saglio Dictionnaire des antiquités IV p. 1592. A provinciákba tiszteletét katonák is hozhatták, kik Syriában szolgáltak vagy oda valók voltak. így Britanniában egy cohors I Hamiorum tisztjei voltak a hívei (C. VII 758. V. ö. Domaszewski, Religion d. röm. Heeres S. $2. 58). Máshol nyugaton kevésbbé találjuk. Nem is találkozunk ott oly nagy számmal syrekkel, mint különösen Daciában, amelynek lakosságában a keleti elem kiváló szerepet játszott. Syr kereskedők (Suri negotiatores) két helyen fordulnak elő a feliratokban, Apulumban (C. III 7761) és Sarmizegetusában (C. III 7915), hol a syr istenségek élén Malagbel áll. A rájuk vonatkozó felirat (C. III 7954) szerint P. Ael. Theimes, tehát egy syr ember, aki azonban római polgár lett, templomot épített nekik és a feliratot szinte éppolyan díszes, ha nem díszesebb táblára vésette, mint a mienk. Torma, Arch. Epigr. Mitth. VI S. 109. Téglás, A várhelyi Syrus templom. Arch. Ért. 26, 190Ó, 321 — 330. 1. Ugyanonnan valók még a C. Ili 7955. 795Ó. 12580 feliratok, mindegyik Malagbel nevével, mintha neki nem is egy, hanem több temploma lett volna. Daicovici, Dacia I (1924) p. 228. V. ö. Floca, I culti orientali nella Dacia. Ephemeris Dacoromana VI (1935) p. 222. Dea Syria tisztelete azonban eddig még csak Ampelumban (Veczel C. III 7864) és Hidegkúton (C. III 956) hagyott nyomokat. Floca u. o. p. 231. Daciából a syrek könnyen jöhettek a Dunán is Pannoniába, de akiket nálunk találunk, azok inkább katonák, mint polgáremberek. Egy újabb aquincumi sírfelirat is az Aquincumi Múzeumban (száma 285, Kuzsinszky, Aquincum-Ausgrabungen und Funde S. 176) egy centurióról szól, aki domo Syria Palestina colon(i)a,e Cupüolina, vagyis Jeruzsálemből származott. A brigetiói Dolichenustáblát (Láng, A brigetiói Dolichenum, Klebelsberg-Emlékkönyv 99. 1.) az I. Seleucus által alapított Zeugma (nem messze Dolichétől) tanácstagja, Domitius Titus dec(urio) Seleu(ciae) Zeugm(a)e állította ugyan, egy másik ószőnyi feliratban (C. III 43 31) pedig csupán ex civitate Zeugma szerepel, de az