Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

91 aus Schwaben XVIII 1910 S. 39, Taf. VI, 10. F. Walters, Cursive writing of Gaulish potters. Journ. of. Rom. Stud. XVIII 1927 pi. VII, 23). Egy ilyen jelzés előfordul egy londoni tálon is (Walters, Catalogue of the Roman Pottery M. 1563). A mi hiányos töredékünket is Cerialis-ra kell kiegészíteni. Knorr szerint ez azonos volna a heiligenbergi és rheinzaberni mesterrel, aki inaskorában Lezoux-ban Cinnamusnál tanult. Mb. 556. Barbotin díszítésű terra sigillata-serleg. A sok darabból összeragasztott teljes példány (79. ábra), formája a Drag. 54 típussal egyező. Magassága 15'8 cm. Díszítése az edény testén borostyánleveles indák és virágok közt egy fejét visszafordító vágtató ló, melyet egy nőstény párduc üldöz. Az állatalakok képei sem Déchelette, sem Ludowici műveiben nem fordulnak elő. Ez azonban könnyen érthető, mert ezek szabadon mintázott alakok (Tonmalerei), s azonos darabok nehezebben is fordulhatnak elő. Kora az Antoninusok ideje s rheinzaberni készítmény. Me. 4ç. 79. ábra. IV. TERRA SIGILLATA-EDÉNYEK. Az agyagedények között, melyek a legnagyobb számmal előfordultak, az ú. n. terrasigillaták azok, melyek készítése elsősorban foglalkoztatta fazekasainkat. Ezek azok az edények, melyeknek többé-kevésbbé fénylő piros mázuk volt, mely első tekintetre felismerhetővé teszi római származásukat. Köztük legfeljebb egy darabot találunk, mely egészen más, mint a többiek, melyeket idehaza készítettek. így volt például Eschweilerhofban szintén egyetlen idegen darab, mely valahogy az ott készült edények közé keveredett (Knorr-Sprater, Die westpfälzischen Sigillatatöpfereien von Blickweiler u. Eschweilerhof S. 78 Taf. 84, 1).