Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

75 lett, hogy itt is, mint másutt, hordókat, (50. ábra) illetve olyan fakereteket (51. ábra) süllyesztettek le, melyek a római kutak alkatrészeit képezték. Mindegyik gáztartálynak (52. ábra) 60 m átmérője van és az egyiknek (A) fenekén még 15, a másikban (B) szintén 15 kútnak a nyomait lehetett megállapítani. De a tartályokon kívül is, a föld alatt bizonyára vannak kutak. Valószínű, hogy ez a sok és még hozzá oly sűrűn előforduló kút nem egyszerre épült, de akkor is csak úgy érthető, ha nem lakóházakat, melyek különben is azon a tájon hiányoztak, hanem egy nagyobb fazekastelepet láttak el vízzel. Nem is állhattak ezek a kutak messze azoktól a helyektől, ahol az agyagot feldolgozták. A Dunához közelebb fekvő műhelyek a vizet nyilván már a Dunából vehették. A legtöbb kút kerek volt: az A tartály helyén 12, melyek közül csak egynek a falai voltak kőből kirakva, a többieket nyilvánvalóan fahordók képezték. A kerületük átlag 80 cm volt. Azonkívül három négyszögű kút került felszínre, melyek közül az egyiknek (I) mindegyik oldala 1 m volt, a másik kettőé (II és III) pedig nem egészen 80 cm. Mind a háromhoz tölgyfát használtak fel. A B tartályban 11 kerek kutat számláltunk össze és 3 kútnak a hordóit szerencsésen még megmentettük. Innen valók azok a négyszögű faburkolatok is, melyeket a négyszögű kutakból kiemeltünk. Kettő azonban (I és II) kőből volt felépítve és legalább az egyiknek (I) fenekén csupán a faráma volt négyszögű, melynek sarkaira rézsútosan fektették a köveket, azért, hogy az átmenetet közvetítsék a kút körfalához. Ennek a farámának (53. ábra) belvilága 108x113 cm és négy cserfagerendából állott, melyek 10 cm vastagok és 13—20 cm szélesek. A végeiken, melyek szabadon végződnek, négyszögűen ki vannak mélyítve, hogy egymásba illeszthetők legyenek. Azonkívül a csapolások át vannak lyukasztva és a lyukakon keresztül faszegek tartották össze.