Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

67 Ami azonban a legjellemzőbb ezen kemencék belső berendezésére, az a fal tövében körben futó padka (Bank) volt, mely éppen a mészégető kemencékben sehol sem hiányozhatott. Erre a padkára rakták rá ugyanis a kiégetésre szánt mészköveket, melyek fölfelé durva boltozat módjára zárultak. így történt a mészkövek berakása a hofheimi egyik kemencében (Obergerm.Raet. Limes 29 S. 15) és így jártak el bizonyára másutt is. Ezek a padkák mind a két kemencénkben 86 — 87 cm szélesek és 38 cm magasak voltak. 46. ábra. Annyival mélyebben feküdt tehát a kemence ovális feneke, mellyel egy nívóban volt a tüzelőhely, honnan a kemence falán át és a padka két vége között a lángok a kemence belsejébe tódultak. A B kemencénél a tüzelőnyílás 85 cm széles volt és oldalait trachitkövek képezték. Ugyancsak trachitból való volt a 25 cm vastag és 34 cm széles kőlap, mely tetejét alkotta. A körfal azonban azon fölül is át volt törve, legfölül rjo m szélességben, és ez a nyílás szolgálhatott ajtónak (Einsatztür), melyen át a kemence felső részébe, az égetőhelyiségbe (Brenn-