Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

53 égett salakkal azt bizonyítja, hogy kemencénk a nagyobbfajta agyagedények égetésére szolgált. Ugyanezt a beosztást a padozat alatt megtaláljuk egyes külföldi kemencéknél is, melyek edényégetésre voltak berendezve (v. ö. Drexel, Germania Romana II S. 28). Olyan könnyen azonban semmiesetre sem volt alkalmazható a négyszögű kemencéknél, mint a bordás szerkezet. Viszont az is bizonyos, hogy a lángok szabadabban járhatták át a tüzelőhelyiséget, mint hogyha a csatornából csak a keskeny oldalközök vezették volna tovább. A legtávolabb fekvő négyszögű kemencére (XIV) már a gázgyár területén kívül, a vasúti töltéstől északra, az alatta keresztülvezető átjárótól 16 m távolságban akadtunk. Térrajzunk a kemencékkel nem terjed annyira, de körülbelül láthatjuk, hogy mekkora területet foglalt el a fazekastelep. Itt nem a föld lehordása vezetett rá a kemencére, hanem amikor fölötte véletlenül beszakadt a föld, kezdtük meg a kutatást, és főképpen a belső berendezését akartuk megismerni. Nem is áshattuk ki egészen körül és csak éppen azt állapíthattuk meg, hogy oldalfalai nem voltak 40 cm-nél vastagabbak. Ehhez képest a kemence belvilága is csak akkora lehetett, mely a nagyobbfajta edényégető kemencéknek megfelelt. Legfeljebb annyiban különbözött, hogy alakja jobban megközelítette a négyzetet és hogy az az oldala, amelynek hosszában a középső tüzelőcsatorna ment, 3 m hosszú volt, míg keresztben a szélessége y20 métert tett ki. A felső részéből, mely az égetőhelyiséget képezte, itt sem maradt fenn semmi, de annál jobb állapotban volt az alsó része, hol a lángok mentek keresztül és amely eredetileg is a föld alá lett építve. Ha a padozat, mely a kettőt egymástól elválasztotta, nagyrészt be is omlott, tisztán megkülönböztethetők voltak a rétegek, melyek együttvéve kitették 34 cm-nyi vastagságát. Tetején egymáson egy 2 cm és egy 4 cm vastag tapasz feküdt, len-