Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

47 nek, a legio II. adiutrixnak is csak a II. századból való tégláin találjuk meg, éppúgy, amint ez más pannóniai csapattestekre is áll. Bélyegünk azonban, mint azt a felirata is mutatja, nem katonai bélyeg. A gyáros neve, Vindo szerepel rajta, s előtte a D nyilván azt jelenti, hogy e bélyegét a negyedik műhelye (officina) használta. S hogy valóban aquincumi is volt ez a gyár, a gyáros neve után ott az Ak(incensis) jelző. A Vindo név bennszülött, kelta eredetű, a Vindio (CIL III 5505), Vindu (11.70$), Vindo (5076, 5105, 5469, 10362) alakokat ilyennek veszi Holder (v. ö. Alt-celtischer Sprachschatz), s rendesen más kelta nevekkel közösen fordulnak elő. A Vindo név nagyon gyakori Noricumban, Pannoniában csak egy törökbálinti sírkövön olvassuk egy másik kelta névvel (Atressa Vindonis filia) kapcsolatban (CIL III 10362). A magánszemélyek téglagyárainál a név mellett a figulina, f(iglina) gyakoribb alkalmazásán kívül előfordul az of és officina (pl. CIL III 11421, 11426), mint azt a mi darabunknál is olvashatjuk. Bélyegünk idevaló téglán még nem fordult elő; a VIND ugyan előjön más betűkkel kapcsolatban egy carnuntumi téglán, de ennek a mi példányunkhoz nincs köze (CIL III i 1429), hanem helynévnek veendő. Ugyanis a magángyárak bélyegeinél a gyáros neve mellett igen gyakran előfordul a hely megjelölése jelzőként, vagy csak locativusban, pl. SAVARENSIS (CIL III 4692, 4693), KAR (4698), VINDOB(ONAE) (4710). Téglabélyegzőnkön szokatlan alakban szerepel a hely megjelölése. AK. Aquincum nevének Acuincum ÇAxoviyxov Ptol. 2, 15, 4 és Renier nr. 411), Acincum (Not. Dign. p. 43 etc, Ammianus 30, 5, 13 és Idatius ad. a. 375) és Acinous (Itin. Ant. p. 263, 264 és Sid. Apoll. 51107) változataiból kell valamelyikre gondolnunk fonetikusan kiírva. Téglabélyegzőnk mint tárgyi lelet is ritkaságszámba megy. Pannoniából még nem ismeretes, de más európai tartományból sem ismerek ilyen bélyegzőt. Azokat a téglabélyegismertetéseket, melyek az ilyen bélyegzők anyagának megállapításánál idáig csak a bronzot és fát vették tekintetbe, most egy agyagból készült és ránk is maradt bélyegzővel egészíthetjük ki. A kisebbfajta négyszögű kemencetípus (IV'), minőt a téglaégető kemencék szomszédságában láttunk, még több helyen magában állva fordul elő és ezek a szerteszórt kemencék bizonyára különálló fazekasműhelyekhez tartoztak. Még legközelebb feküdt egy ilyen kemence (a nagyobbik térrajzon IX) a lebontott sárga háztól keletre, amelynek az északdéli iránytól kissé nyugatra eltérő fekvése volt és tüzelőnyílása délfelé nézett. A hossza azonban csak 10 cm-rel volt nagyobb (2*50 m), mint a szélessége, és ezért a tüzelő-