Budapest Régiségei 11. (1932)
Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423
3é8 Cerialis, Vereeundus, Julius és Pelegrini használják. De ugyancsak megvannak a heiligenbergi Ciriunanál (Forrer, Die römischen Terrasigillata-Töpfereien von Heiligenberg — Dinsheim und Ittenweiler im Elsass 191 1 Taf. XII, 2, S. 119 ff.). A mi darabunk is legnagyobb valószínűséggel Ciriuna kezéből való, aki Heiligenbergben a 11. század első évtizedeiben dolgozik s innen megy Rheinzabernbe, de ott rövid ideig működik és csak sima edényeket készít. A kis szőlőt szedő Ámor előjön egy donnstetteni darabon is, mely Ciriuna műhelyéből való (v. ö. Knorr, Die verzierten Terrasigillata-Gefässe von Rottweil 1907 Taf. XXV, 7). A félkör alatti balra lépő kis Ámorokat használja Cibisus is (u. ott Taf. XXII, 7—9. XXIII, 7). Mb. 25 és 484. 3 1. Két össze nem tartozó töredék, a kisebbik darabon beerősített bronzcsapok, melyek még a római korban öszszetört edény megjavítására szolgáltak (380. ábra). Díszítésük tojásfüzér (L. V R. 11) alatt gyöngysor, majd kettős félkörben egy-egy virág (L. V O. 79). A félkörök végeinél hat kis körből álló rozettácska (L. V O. 97). A félkörök között egy rovátkolt pálca, mint választó sáv, tetején az előbbi hat580. ábra. ágú rozetta, alsó része levélszerúen eláll, a félkörök alatt apró rozetták vannak elszórva. Az egészet alul kettős gyöngysor között egy balra haladó levélfüzér zárja be (L. V R. 147). Ezeket a díszítéseket az egyik legkoraibb rheinzaberni mester használja, Janus. Egy rokondíszítésű tál mintája látható Ludowici művében is (II S. 227). Janus több helyen dolgozott, Lezoux-ban kezdte, innen ment Heiligenbergbe, majd Rheinzabernben folytatta. Reubel szerint rheinzaberni tartózkodása 120 és 140/145 közé esik (Römische Töpfer in Rheinzabern 1912 S. 38— 39). Rheinzaberni tartózkodását Barthel 130 és 150 közé helyezi (ORL. Kastell Zugmantel S. 117). Bővebben ír heiligenbergi tartózkodásáról Forrer, s az ottani munkáin is előjönnek a mi tálunk díszítései (Forrer, id. m. Taf. XXVIII, 15 — 17; XXIX, 28; XXX, 10, 15, ió). A mi darabunk még a heiligenbergi korából való, de az sincs kizárva, hogy a rheinzaberni működése első éveiből. Mb. 482.
