Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

34 két másik kemencét megmenteni, amelyek annyival jobb karban maradtak fenn, hogy felső padozataik à lyukakkal egészen épek voltak. Amikor a dombot, melynek tetején állottak, lehordták, a két kemencét körülásták és azokat ma már csak az a föld takarja, melyet köréjük és föléjük hánytak, hogy továbbra biztosítsuk fennmaradásukat. A padozat alatti részük tehát csak nehezen volt hozzáférhető, ha nem akartuk a padozatot áttörni. De mind a kettő éppen ol)an nagy téglaégető kemence, melyeknek szerkezete nem mutathatott lényeges eltérést. Az egyik kemence (3. ábra és a térrajzon //), melyre előbb akadtunk rá, a domb keleti oldalán állott és valamivel nagyobb, mint a másik, mely tőle nyugatra található, ott, hol a domb legmagasabb volt. Még mindig kisebb azonban, mint volt az a kemence (I), melyet tőle körülbelül 40 m távolságban a domb déli oldalán láttunk. Alaprajza (10. ábra) csak azért nem mondható négyzetnek, mert a külső méretei kissé eltérnek egymástól. Míg az egyik külső oldala 6*65, a másik szemközt 6*85, a négyszög harmadik oldala pedig 675 m hosszú. A legferdébben megy az északi oldala, melynek közepén a nyílás van, mely az i'2o m vastag falon át a padozat alatti lángvezető csatornába vezet. Szélessége 100, magassága 130 cm, vagyis olyan nagy, mint az előbbi kemencénél. Előtte két oldalt itt is kőhasábok ugranak elő, melyek trachitból vannak faragva. A nyílás, melyben a tüzelés történt, be van boltozva, de kívül a téglák helyett szintén a tűzálló trachitot látjuk, amelyből az egész boltozat épült (11. ábra). Nemcsak a félköríves boltív áll 11. ábra.