Budapest Régiségei 11. (1932)

Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423

15 nem lehet látni, és már ezért valószínű, hogy itten készült. De mintha a négylábú állat is, mely a tányérja körül díszíti, az edénymintákról ismeretes vadkan volna (B. 48 = 207. ábra). Két ötlángú mécs alakja négyszögű, és ezek annyira egyformák (M. 16 == 275. ábra és M. 13), hogy nem származhattak különböző helyekről. Mégis előfordul ugyanilyen mécs Eszéken is, ahová Aquincumból kerülhetett éppúgy, mint az a Pacatus jelzésű tál (94. ábra), melyet szintén ott találtak, de amelynek mintája (T/72. 13 == 151. ábra) a gázgyári minták között van. A mécset azonban Eszéken is készíthették, ha Aquincumból mentek oda fazekasok és ott fiókgyárat alapítottak, ami annál valószínűbb, mert Eszéken is nagyobb számmal találtak tálmintákat, melyek Pacatus nevével vannak megjelölve. Egészen bizonyos a mécs helybeli eredete akkor, ha a hozzávaló minta is megvan, amint a terrasigillatáknál láttuk. Ilyen mécsminta azonban alig van egy-kettő (Mm. yç és Mm. 60), mert a mécseket, melyeket itt készítettek, már éppen úgy elszállították, mint a terrasigillata-edényeket, melyeknek csak mintái maradtak meg. A legtöbbször persze csupán a mécsminta felső vagy alsó fele van meg ; az a legritkább, és másutt alig látható, ha az egész minta megkerül. Annál örvendetesebb, hogy nálunk három olyan minta akadt, melyeknek mind a két összetartozó része (Mm. 21 és 67, Mm. 74 és 2/, Mm. 69 és 22) megvan. A firmamécsek mintái lehettek egy vagy többlángúak, de a kétlángúak között van egy ritka darab, melynél a mécs két orra nem egymás mellett, hanem egy vonalban, a kerek olajtartó két szemközti oldalán áll (Mn 19 = 29:5. ábra). Ezen minták alsó részeiben belül ugyanazokat a neveket látjuk, melyek mindenütt másutt a mécseken a firmát jelzik. így olvashatók két egylángú (Mm. 25 és 8) és egy kétlángú (Mm. 20) mintán Lucius ; egylángúakon kétszer (Mm. 7 és 26) Sexti, a legtöbbször (Mm. 33 és 36 Mm. 31 Mm. 6) pedig Fortis. Aki azonban magát a mintát készítette, az nevét kívül, a fedőlap tetején szokta bevésni és az más volt, mint a firma. Ezért egy nagy firmamécsmintán, melynek mindakét fele megvan (Mm. 21. 67 = 277. ábra), az alján belül Fortis áll, a fedőlapján Maximim\(%SQ, , ábra) és ugyanolyan betűkkel bevésve még háromszor (Mm. 68 == 284. ábra. Mm. 71. Mm. /3) fordul elő ugyanez a név, mindig genitivUsban, jelezni akarván, hogy övé a minta. Ugyanígy mint a minták készítői, szerepelnek mások is. Az egyik csonka fedőlapon (Mm. /3) még ati olvasható, kiegészítve kétségkívül Pacati, vagyis ugyanannak a neve, aki a tálmintákat jelezte. Hasonlóképpen bemetszve állott egy kétlángú mécsminta fedelén (Mm. 64 = 289. ábra) . . . ri Saturni.