Budapest Régiségei 11. (1932)
Kuzsinszky Bálint: A gázgyári római fazekastelep Aquincumban = Das grosse römische Töpferviertel in Aquincum 3-423
Íj2 indát láthatjuk pl. egy rottweili (Knorr, Südgallische Terrasigillata Taf. XXIX, 2) és egy másik tálon (Taf. XXX, s), melyen Cinnamus neve áll, hasonlóképpen Déchelette-nél (I Pl. XI, 3) egy Drag. 37-es tálon és Knorrnál (Rottenburg S. 12 Fig. 3 Rheinzabernből). Ezeken is rendesen minden kanyarulatban egy-egy képtípus foglal helyet. A szőlőlevélre és Pánra a Tm. 58 mintán nincsen ugyan analógia, de egyiket sem találhatták ki nálunk. A szaladó fiú, mely kezét fölfelé emeli és mind a két mintán előfordul, még határozottabban klasszikus motívum, és ha nem is ugyanezt, de hasonlót látunk pl. Forrer, Heiligenberg S. 179 Taf. XX, 5 és Ludowici V S. 52, 267 és S. 231 (szárnyakkal). Végre ott vannak a kis karikák, melyek egyáltalában nem tartoztak az itteni dekorációnak típuskészletéhez, de annál jellemzőbbek Cinnamus galliai edényeire. Maguk a minták mégsem jöhettek idegenből, mert Pán és a szaladó fiú bélyegzői, melyeket a mintákba benyomkodtak, mint látni fogjuk, megvannak. Még jobban látni a másik csonka mintán, hogy idehaza készült. Hasonló szőlőtő, minőt az egyik hajlásban látunk, előfordul ugyan külföldön, de két aquincumi kiadatlan sírkövön (342, 405) is a koszorún belül látható, a szőlőfürtök és szőlőlevelek meg éppen ugyanazok, mint azokon a mintákon, melyek az idevaló stílust mutatják (140. 1.). Szóval ez a minta már közeledik azokhoz, melyeknek idevaló eredetét a dekoráció minden kétségen felül igazolja. Hogy pedig ez milyen volt, látjuk a többi mintán, melyek valamenynyien külön csoportot képeznek. Alakjuk többé nem egészen az a Drag. 30-as típus, mely a külföldieknek sajátossága. A tojásfüzér hiányzik. A díszítésükben a felfutó szőlőindák játszák a főszerepet, melyek szerteszétágazó száraikkal az alakjuknak legjobban megfelelnek és egymással szemben, a minta két ellentétes oldalán állíthatók voltak. A szívalakú szőlőlevelek minden mintán előfordulnak, a Tm. 52 és 5^ számúakon másokat nem is látunk, mint a kisebb és nagyobb szívalakúakat (35 és 37), míg a Tm. 55 és 5/ minták csak a kis leveleket (34) mutatják. A Tm. 5j>, 5Ó, 50 és 57 mintákon még hozzájárulnak a csipkés szélű szőlőlevelek (39). A képtípusok közül, melyek a szőlőtők között állanak, Victoria vagy az álarccal (Tm. 53, 52) vagy a kalapáló emberrel (Tm. 56) és az álarccal (Tm. 50, 57), illetve a kalapáló ember az álarccal (Tm. 54) váltakozik. Azonkívül szerepel a vízimadár (Tm. 57i 55i 5 1 )- Aztán ha nem is minden mintán, ott találjuk a kis repülő madarat (Tm. 50, 57J és a guggoló nyuszit (Tm. 54). A Tm. 55 és 5/ mintákon nincsenek nagyobb képtípusok, mint az álarc és vízimadár, úgyhogy ezt a két mintát annyival inkább ugyanaz a kéz készíthette, mert mindkettőnek a szájszéle körül vastag karimája van. Éppúgy egy kéztől származhatnak
