Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

94; ben, Pest városa mögött látható hegyes vidék, minthárom hamis elem, mindenesetre befolyásolja Ítéletünket a rajz hitelessége felől, de a királyi palota ábrázolása, az összes ismert adatok egybevetésével megállja a helyét. A királyi palota nyugati oldalról rajzolt képe, így a mint a Braunig ogenbergius-metszeten látjuk, olyan népszerű volt a XVI—XVII. századbeli illusztrátorok és metszők előtt, hogy egészen sablonossá tették : a későbbi metszetek únosuntalan ismétlik a királyi palotát ebben a beállításban. Ebből következik, hogy azok a metszetek, melyeken ez a Hogenbergféle beállítással rajzolt Mátyás-palota látható, eleve hitelüket vesztik, mint egyszerű másolók, átrajzolok. A XVI. század első felében a török és német seregektől meggyötört Buda természetesen sok viszontagságot állott ki, s ennek nyomai úgy a falakon, mint a Mátyás-palotán is meglátszottak. A Duna felől volt alsó saroktorony, mely a hadászati czélokat szolgáló hajóhíd védelmére volt, különösen sokat szenvedett a naszádosok ostromaitól. A folytatását alkotó alsó védőfal is, természetesen a leghevesebb támadásoknak volt kitéve. Pusztulás, romlás borította a három évtizeddel előbb még gyönyörű arányokban fejlődő fővárost, királyi palotájával együtt.

1 E\en történeti megvilágítással szemben a XVI. s^á^adbeli Budát ábrázoló német metszetek a Meldeman-féle raj% szerint illusztrálják a királyi kastélyt, a Vérmező felől. Az eltérés ezek közt oly csekély, hogy az csupán a másoló metsző figyelmetlenségének látszik. A hitelesség és topográfiai hűség kérdésével ily módon végezve, a királyi kastély ábrázolásait az eltérések szempontjából vegyük vizsgálat alá. Két főcsoportra oszlanak ily módon a XVI. századbeli metszetek. Az egyik főcsoportba sorozzuk azokat, melyeknek őse az az 1578-ban készült s önállóan megjelent kettős rézmetszet, mely Budát nyugatról és a Duna felől ábrázolja. A két ábrázolás egymás alatt van, s szinte kínálkozik a belső összehasonlításra. A felső lap, melynek czíme legendaszalagon : Buda oder Ofen die Hauptstadt in Ungarn, a nyugati ábrázolás. (2. kép.) Ezen a királyi kastély szolgai hűséggel van lemásolva â Hogenberg-féle metszetről. Itt találjuk az említett kurtinát; a tornyok száma, nagysága, méretei, a «Horti amoeriî» kőfalai és belső tuszkuláriumai hajszálra megegyezők. Pedig, mint tudjuk, mily más volt már ekkor a kastély képe! Az eredeti metszet 1541-ben készült, éz pedig 1578-ban, tehát majdnem 1 A szultán eredetileg kímélni akarta Budát, «de katonái felgyújtották . . . Katonai tekintetek parancsolták tehát a szultánnak, hogy a romba -dőlt fővárosból távozzék.» Szilágyi : A magy. nemzet tört. V. p. 69—70. V. ö. még: Thury, Török Történetírók. .. ...