Budapest Régiségei 10. (1923)
Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215
<)2 magát a várost ehhez képest sokkal primitivebb módon örökítette meg. Ez a részletesség, a rajz e részének különös gondossága elárulja nekünk, hogy a művész itt őszintén törekedett hűségre. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos elrajzolások, mik a történeti ismeretek szövétnekével ma már kétségtelenül megállapíthatók, a technika fejletlenségével magyarázhatók. (A tornáczos részek aránytalansága, vagy egyes tornyok lehetetlen közelsége például.) Ez a Wohlgemut-metszet tehát a XV. századi budai királyi palota épületrészeiről az első számottevő ábrázolás, melyet a históriának lekicsinyelnie nem szabad. 1 A legrégibb metszet, mely a Wohlgemut-metszethez aránylag közel áll, már száz évvel fiatalabb. i$ 72-ben jelent meg Georgius Braun és Franciscus Hogenbergius «Civitates Orbis Terrarum» czímű munkája s ebben Buda várának és a királyi palotának nyugat felől megrajzolt képe. ( 1. kép.) A szép kivitelű, gondos rézkarcz a királyi palotát a Vérmező felől ábrázolja. Topográfiai hűsége nem teljes, de az a körülmény, hogy fontos megegyezéseket mutat a Mátyás-palota főtagolásait illetőleg, késztet bennünket arra, hogy kissé részletesebben vizsgáljuk meg. Első pillantásra feltűnik, hogy a hármas, terraszszerűen elhelyezett védőfal, a miről Bonfini, Tubero, Oláh és más írók is megemlékeznek, a valóságnak megfelelően van illusztrálva. A legalsó védőfalhoz a nyugati lankás dombok felé terjedő díszkertek és királyi fürdők bekerített kisebb kőfallal .vannak odacsatolva. Ezen a falon a lejtő legalján három kapubejárat látható; középen egy nagyobb, ettől jobbra és balra két kisebb. Pontos elhelyezéssel van ábrázolva a délnyugati Zsigmond-torony is. Másrészt azonban zavarja a szemlélet tisztaságát a királyi palota déli oldalához ragasztott, s a legdélibb csúcson három kerek őrtoronnyal megerősített czitadella-féle, mely teljesen hamis és képzeletbeli. 3 Az elrajzolást még növeli eme czitadellából a Zsigmond-toronyhoz vezető, kanyargós sziklaút (courtine, kurtina). A metsző a királyi palota fölé odavéste: Aula regis. Evvel is jelezni akarta, hogy a metszet súlypontját ide helyezte. A bécsi es. kir. könyvtárban őrzött, hírneves Meldemann-metszet beosztását, vonalait és felfogását lépten-nyomon megtaláljuk itt. Tehát onnan merített a mester. Ismerünk még egy metszetet, Giovanni Maius olasz mester kezéből, mely ugyanígy ábrázolja a királyi kastélyt és Buda 1 E metszetet azért nem közöljük, mert elég sok történeti munkában jelent meg reprodukcziója. Legutóbb Lux K. id. müvében. 2 Salamon a Meldemann féle rajzon látva ezt, megjegyzi, hogy a Ráczfürdőt enielte így fel a rajzoló. I. m. III. p. 287. ; :
