Budapest Régiségei 10. (1923)
Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215
112 balra, addig itt a két város között majdnem nyílegyenesen folyik. Minden más ábrázolási elem viszont oly feltűnő módon közös felfogásra s közös technikai megoldásra mutat, hogy e két metszetnek közös alkotóját kétséget kizáróan igazolja. Elsősorban a Sz. Gellérthegy északi s keleti oldalának megrajzolása mutat közös eredetre. Mindkét lapon azt látjuk, hogy a hegy északi lejtőjén terraszszerű elhelyezésben két kis fedett ágyútelep működik s lövi a királyi kastélyt. Azután a tabáni mecset közvetlen közelében rejtőzködő ágyútelep s lövedékeinek iránya hajszálnyi pontossággal egyezik meg mindkét lapon. Teljesen hasonló módon van ábrázolva a királyi kastély, a mecsetek (ezek "közt a helyőrségi templom és Nagyboldogasszony-templom, mind a kettőn még az eredeti toronynyal), ugyanily feltűnő egyezéseket mutat Pest elhelyezése, bástyái, rondellái. Ez egyezéseket befejezi a nyugati oldalon rejtve működő ágyútelep lövedékeinek iránya. Ennek a Merian-metszetnek különös topográfiai jelentőséget a Tabán és Víziváros gazdag, részletező megrajzolása ad. Erről azonban a maga helyén leszen szó. A két városnak kelet felől való ábrázolását nagyobb tömegben találjuk az ostromképek ama csoportjánál, a mely a nagy budai felszabadító ostromot ábrázolja. E metszetekkel azonban másutt foglalkozunk. Pest-Buda ábrázolása a Vérmező felől. Nagyobb számban találjuk a két városnak nyugat íelől való ábrázolását. Ha felmegyünk a Jánoshegyre, mely a budai várhegy szintájánál magasabb, előttünk ; terül el az egész Buda, mögötte a Duna folyam, távolabb Pest városa. Ebből a látószögből nézték a XVI —XVII. század rajzolói is a két várost. Megjegyezzük különben, hogy a Jánoshegyről nagyobb vidék összefoglaló képe tárul szemünk elé, mint a mennyit a metszetek rendszerint felölelnek, de, a mint tudjuk, e metszetek csupán Buda és Pest látképét emelik ki a távlatból. A már bemutatott* s G. Braun és Fr. Hogenbergius «Civitates Orbis Terrarum» ez. munkájában megjelent rézmetszet a legelső, mely Budát a Vérmező felől ábrázolja, (i. kép.) Vizsgáltuk e metszetet abból a szempontból, hogy a királyi palota ábrázolása mily fokig hű. Most kiterjesztjük e vizsgálódásunkat az egész város nyugati képére. Mindjárt elöljáróban kijelentjük, hogy a város ábrázolásánál nagyobbat vétett a metsző, mint a királyi palota ábrázolásánál. A hegy peremén végigfutó védőfal, jobbról balra, tehát a kir. palotától kiindulva, a következő kiszögelléseket és töréseket mutatja.
