Budapest Régiségei 10. (1923)
Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215
91 Mindemez adatok azt bizonyítják, hogy a fényes királyi palota épületcsoportjaival s egy-két főúr % díszesebb palotájával szemben, maga a város még erősen elhanyagolt állapotban volt. A mikor tehát a művész Budán járt, talált egy omladozó házsorokból álló, pusztulásnak indult várost, s ezzel szemben a legélesebb ellentétképen ragyogó díszű királyi palotát. Természetes j hogy ez a különbség mély benvomást tehetett a vándor művész lelkére, s e benyomás eredményeképen művészi tudását elsősorban a királyi lak gondos és hű lerajzolására használta. A város inkább keret, háttér volt a szemében. Elképzelhetjük, hogy a pesti oldalról, az Eötvös- tér tájékáról mily fönségesen rajzolódtak az ég hátterébe a Mátyás-palota tornyos épületeinek kecses vonalai, míg a budai utczák földszintes házsorai bizonyos monoton vonalba olvadva, épen nem izgathatták a művész képzeletét. Csak itt-ott látott még egy-egy kiemelkedő tornyot, mely tagolta e monoton vonalat. 1 Hogy mennyire leköthette művészünknek érdeklődését maga a királyi palota, annak egyik lélektani okát megtaláljuk Mátyás királynak egész uralkodási szellemében. A tetterős király, hogy modern szóval éljünk, egész kidolgozott városfejlesztési politikát űzött. Széppé, ragyogóvá akarta tenni királyi fővárosát, s a renaissance világában megfürdött lelke az olasz művelődési tényezők erős közrehatásával, művésziesen kiépített erős várat és várost akart a Duna mellé varázsolni. Mint tudjuk, ez irányú törekvései második feleségének, a nagy műveltségű Beatrixnek buzdításával még hevesebben keltek életre. Egyénisége s a korában messze hangzó szava politikában, tudományokban s művészetekben egyaránt ott volt. A Zsigmondépítkezéseket heves lendülettel folytatja, egyszóval ebben a városszépítésben is ő maga jár elől jó példával. Ezt a szellemet iparkodik átplántálni a főurakba is. Nagyrészt sikerült neki. A tudósok, művészek sok tekintetben üde szellemének varázslatos hatása alatt állanak. — A nagy tudású, világot járt Wohlgemut ennek a renäissance-fejedelemnek szellemi hatását kellett hogy észrevegye. Elsősorban is tehát a király otthona, a fejedelmi lak érdekelhette. S a mikor elragadtatva láthatta, hogy Mátyás építkezései mennyire újszerűek pompájukban, szépségükben : budai rajzán ennek nyomait véljük felismerni, a midőn látjuk, hogy a kecses Mátyástornyok karcsú körvonalait nagy részletességgel rajzolta meg, míg 1 Nem szívesen fogadjuk el Salamonnak azt a föltevését, hogy a művész a pesti oldalon valamelyik magos épületről nézhette úgy, a mint látható a kép, a budai oldalt. Szerinte ezt bizonyítaná a jobb háttérben látható két budai hegy vonala, a mit csak nagy magasságból láthatna Pest felől a szemlélő. Ha Salamon sem tartja hűnek a kisebb épületcsoportok rajzát, akkor miért veszi hűnek a két budai hegy vonalát? Az említett látószögből ilyen hegyvonal nem -, jöhet, szemünk elé. Nézetünk szerint ez csak jelképezése a háttérben tudott budai hegyeknek. ..;! 12*
