Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

90 csoló módon írják elő a művésznek, hogy a fontosnak fölismert részek berajzolásával szabadon maradó felületet úgy használják fel, a mint a távlattan szabályai azt megengedik és előírják. Ha kisebb hely marad így fenn, oda esetleg az arányoknak megfelelően szűkebb és kisebb épületek kerülnek, mint a milyenek talán a valóságban voltak. Mindehhez hozzátehetjük még. azt is, hogy a művésznek nem volt jó prespektivája a rajzoláshoz. Ha már most csupán a rajz technikájából vetünk figyelmes pillantást e lapra, akkor könnyen beláthatjuk, hogy Wohlgemut képének súlypontja a baloldalt látható királyi palotasoron van, s ezenkívül a háttért arányosan tagolja két templomnak sjinte szimmetrikus elhelyezésével. Ez a látszólag jelentéktelen körülmény fontos következtetésre segít bennünket. Mindenekelőtt igazolja azt az állításunkat, a mit az ábrázolás művészeti követelményéről föntebb mondtunk, és a miből folyik még az is, hogy a topográfiai hűség ilyen esetben csak másodrendű kérdéssé zsugorodik. A mint láttuk, a súlypont a királyi palota ábrázolásán van;; viszont Buda látképe, a művészi szemmel tetszetősen tagolt és kanyargós utczácskák, épületek, ép olyan mértékben jelentéktelenek.

1 Véleményünk szerint tehát Budának e legrégibb ábrázolásán a topográfiai és történeti hűség viszonylagosan csakis a királyi palotára vonatkozólag áll fenn. A metszet többi részét a XV. századbeli Buda kiterjedésére, utczáira^ középületeire nézve felhasználni nem lehet. Tudjuk, hogy Mátyás uralkodása kezdetén a nagyrészt megrongálódott, sőt romokban heverő házak egész utczasorokat csúfítottak el. Ez váltotta ki Mátyás lelkéből azt a heves vágyat, hogy székvárosát új díszes palotaszerű épületekkel tegye szebbé. Csánki tudósít bennünket Bonfini nyomán, hogy «eleinte, utánozván a régi királyokat, megelégedett a tőlük öröklött épületekkel s nem sok gondja volt újakra. Csak később második neje korában kezdi megvetni a% alacsony hátakat s vágyott a művészi építésű fényes paloták után».

2 Ez a heves vágy késztette a királyt híres építési rendeletének kiadására, (1478 márczius 7.), mely szerint a háztulajdonosok omladozó házaikat egy éven belül kötelesek voltak kitataroztatni, esetleg újra építésükhöz hozzáfogni.

3 Csánki a királyi palota újraépítését a hetvenes évek eleire teszi, vaslogikával bizonyítván, hogy a mikor Mátyás föntemlített rendeletét kiadta, bizonyára akkor már ő maga is mutathatott fel eredményt a maga építkezése felől. 1 Azon jelenség, hogy egy és ugyanazon metszeten meglehetősen pontos, és teljesen rossz topográfiával megrajzolt részek békén megférnek egymás mellett, nem ismeretlen a XVI., XVII. századbéli metszeteken, a mint ezt későbbi tárgyalásaink folyamán látni fogjuk. 2 Csánki i. m. p. 65. 3 V. ö. Csánki: Mátyás király mint városépítő. Századok, 1904. p. j8i. j "••