Budapest Régiségei 10. (1923)
Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215
85 könyvek megteltek lassanként e szerény lenyomatokkal. De hasonló fontos szerepe jutott az egyéb szellemi szükségletek kielégítésénél is. A nekilendülő krónikairodalom hűséges segítőtársául szegődik, s annak virágzása egyenes kapcsolatban áll a hirtelen megszaporodó metszőművészek munkaerejével. A krónikák, a "XV —XVII. századbeli nemzeti irodalmak kedvelt alkotásai, valósággal elárasztották a könyvpiacokat. A kereslet nem várt lendü-* lettel jelentkezett, minek nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint egy-egy kedveltebb krónikának gyors egymásutánban történő sok kiadása, átdolgozása. Egy-egy krónika újabb kiadása olyan jó üzleti befektetés volt, hogy a kiadók valóságos versenyre keltek egymással. AJœlendoâèget élelmesebb kiadók avval fokozták, hogy a távoli országokban lezajló világtörténelmi jelentőségű események színhelyeiről fametszetű majd rézmetszetű képeket közöltek, melyek a XVI. századbeli olvasó kalandos képzeletű, naiv lelkivilágára mély hatással voltak. S most új szellemi szükséglet lép fel parancsolóan : az illusztrácziók hűsége, megbízhatósága. A krónikairodalom új szellemi igényeivel születik meg a metszetek új csoporttá, a várak , városok, hadállások, ostromok, harci jelenetek változatos nagy tömege. Természetesen új művészi feladatok tolulnak ezáltal előtérbe. A Madonna- és Jézusábrázolatok, a szentek ábrázolatai egészen más lelki rugókat hoztak mozgásba, mint a városok, várak ábrázolatai. Amazoknál a művész befelé néző, elmélyedő képzelőereje uralkodik ; kompoziczióban még eléggé egyszerű feladatok előtt áll a mester: nincs háttér, az alakok elhelyezése szinte sablonos, s a festészet eredményeit használja lépten-nyomon. Kevés mozgás, esetleg geometrikus háttér, s a vallási eszmébe elmélyedő művész még nem küzd itt a később oly sok nehézséget okozó hűséggel, a dolog természete szerint. Emezeknél már egészen más feladatok kerülnek megoldásra. Egyrészt a krónikás elbeszélésével p^hummosan-kell-alakiimi_a, kompozicziót, hogy a valószínűség minél nagyobb legyen, másrészt a művészi megoldások egészen új területe nyílik a lovas és gyalog harczok szereplőinek kis területre szorított, rendkívül mozgalmas csoportjainak ábrázolásával. Csupa nyugtalan mozgás; a távlat törvényeinek előtérbe lépése; a tájábrázolás sok nehézsége; templomok, épületek, utczasorok ábrázolása. Itt elől járnak az augsburgi és nürnb ergi német mest erek. E tanulmány keretében a XV— XVII. századbeli német metszetek ama gyűjteményét óhajtjuk megvizsgálni, amely Pest-Budát ábrázolja a megjelölt korszakban. Vizsgálódásaink során különös figyelemmel a topográfiai hűség kérdését óhajtjuk szem előtt tartani, hogy mennyiben alkalmas e számban tekin-
