Budapest Régiségei 10. (1923)

Láng Nándor: Herakles és Omphale : elefántcsontrelief az Aquincumi Múzeumban 3-34

21 kép. Omphale. Bronz. (Paris : Bibliothèque Nationale.) Omphale fejénél fogva balkezében tart, míg jobbjában a buzogányt forgatja, melylyel a hermát megfenyíteni készül. A lydiai királynő fején a Heraklestől elvett oroszlánbőr díszeleg, mely elől, mellén össze van kötözve; egyébként teljesen meztelenül ül előttünk szétterpesztett lábakkal, úgy hogy bájai, női hatalmának forrása ugyancsak láthatók. A kis bronz motívuma, mely Omphalét a görög komédiaírók módjára tyrannosnak és pallakénak* jellemzi, valószínűleg a hellenisztikus művészet találmánya, mely az érzéki és erotikus tárgyakat nagyon kedvelte. Érdekes volna tudnunk, hogy milyen czélra szolgált, miért mintázták ép ily kicsiny formában. Lehet, hogy tréfás, intő ajándékul szolgált házasulandó avagy szerető igájában nyögő férfiak számára; méreteinél fogva alkalmasnak látszik arra, hogy diszként vagy apotropaionként viseljék.

2 A relief es ábrázolásokra térve át, a művészeti érték szempontjából első helyen kell említenünk a via Appia és Ardeatina közötti katakombákból 1903-ban előkerült töredékes márványszarkofágnak

3 azt a magas reliefű képrészletét, a melyen egy bacchikus ünnep keretében Dionysos thiasosa, szatírok, Panok és Silenos oldalán megjelenik Omphale az oroszlánbőrrel és buzogánynyal; neki egy, a földön heverő férfialak keze alkalmatlankodik, a mely kéz minden valószínűség szerint a szerelmes Heraklesé, ki ittasan elterült a földön. A remek technikája miatt is kiváló értékkel bíró szarkofág aránylag késő korból, Commodus idejéből való. Nem sokkal régibb a nápolyi múzeumnak

4 tárgyunkra vonatkozó, görög márványból faragott domborműve (9. kép), melyről méretei (73x63 cm.), de főleg azon szembeötlő vonása miatt, hogy a rajta ábrázolt két személy egy hitvespárnak arczképes ábrázolása, föltételezzük, hogy római síremlékre volt eredetileg beillesztve. A feleség a fél meztelen Venus-tipusban áll előttünk, az aláírás és az alsó mezo9. kép. Márványrelief. (Nápoly : Museo Nazionale.) 1 L. fentebb 6. 1. 2 A bronzok sorában megemlíthetjük még, hogy a Reinach, Rép. stat. II. ?çi, j, 4. alatt (Monumenti VI. VII. 69. 5. a. b.) közölt etruszk bronzok (jobb felé térdelő-szaladó, meztelen és ruhás nő; a ruhás oroszlánbőrrel) azonosítása Omphaléval nagyon is kétséges, ha nem teljesen önkényes. 3 Heibig, Führer 3 140. sz. Képét nem sikerült megszereznem. 4 Ruesch, Guida

2 595. sz. Roscher III, 895. Reinach, Rép. de reliefs. III. 74.