Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

209 bátorságának s a török harczmodorban való jártasságának volt köszönhető. Mikor Zimmermann itt járt Pest-Budán, csak nem régen sikerült a vitéz Nádasdynak Pestet megvennie. Budát azonban hasztalan vívta ugyanekkor a késedelmes Mátyás főherczeg, úgy hogy szégyenszemre el is kellett vonulnia a vár alól. Mikor Pest a miénk lett, a törökök szinte naponként nyugtalanították a várőrséget. Ennek az őrségnek legkönnyebben mozgó része volt a hajdúság. Az állandó csetepaték tömegéből kiemelkedik az a harcz, melyben a mozgékony hajdúk a Rákos mezején egy nagyobb csapat törököt vernek le. , . • Ezt s ehhez hasonló több apró ütközetet rajzolt meg ekkortájt Zimmermann. (Lásd a íj. és 8. képeket.) A benyomások e harczokról még egészen frissek voltak; minden kis siker, a sok kudarcz mellett nagy lelkesedést váltott ki a keresztény közvéleményből s Zimmermann e hullámzó, változó hadi szerencse lelki befolyása alatt alkotta meg lapjait. Egyiken látjuk az egyik előkelő bég elfogatását, a másikon meg azt a nevezetes harczot, melyben ezerötszáz hajdú nyolczezer törököt ver le. Ez utóbbinak jelzései annyira részletesek, hogy szinte fölöslegessé tennék a bővebb, de kevesebbet mondó, krónikaszöveget. Azon metszeteknek, a melyek hadállásokat ábrázolnak, jelzései rideg pontossággal sorolják fel az ezredeket, a mint Buda ostromához felálltak. A mint láttuk, e bejegyzésekből bizonyos történeti értéket megtagadni nem lehet. Rendszerint a legfrissebb benyomások kapcsán születtek meg a lappal egyidőben s a mely metszet topográfiai hűsége nagyobb, annak a jelmagyarázó feljegyzései is hitelesebbek. Nem mindig attól függ e.Jelr magyarázatok történeti értéke, hogy a helyszínén járt művész lapján olvashatók-e, mert igen sokszor nem a metsző művész jegyezte be azokat, hanem a lap elkészülte után a kiadó csinálta meg ezt. Az úgynevezett vándormetszeteket pedig, a melyek a kor irodalmi szokásának megfelelően krónikából-krónikába kerültek, legtöbbször a metsző vagy a megrendelő első kiadó engedélye nélkül vették át, hogy a maguk czéljainak megfelelően új, Önkényes jelmagyarázatokkal lássák el. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy a forrás-" metszet eredeti betűjelzéseihez egészen más magyarázatok fűződnek későbbi kiadványokban került ábrázolásnál. Emlékezzünk még meg végül az újonnan átmetszett lapok jelmagyarázatairól. A Zimmermann-. Siebmacher-, Sandrart-, Mair-, Merian-metszetek több-kevesebb változtatással jönnek elénk a XVII. századbeli német, olasz s hollandus krónikáskönyvekben. Igen gyakori jelenség, hogy a másoló metsző, kevesebb gondossággal, történeti ismerettel és lelkiismeretességgel, Budapest" Régiségei. X. 27