Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

199 A nyugatiak érdeklődése élénken fordult a XVI—XVII. században a tisztára török várossá lett Buda társadalmi s általán kulturális élete felé. Ennek az érdeklődésnek egyik megnyilatkozása váltotta ki Azeltnek e bemutatott s tisztán kulturhistóriai értékű metszetét, mely Buda azon korbeli török asszonyaiból négy típust mutat bç, .a megszokott viseletükben.

1 Azelt járt hazánkban. Több magyarországi város és vár ábrázolását ismerjük tőle s a megbízható és jól rajzoló illusztrátorok közül való. Ez a metszete mint önálló lap jelent meg David Funck nürnbergi kiadónál. Balról-jobbra haladva az első török asszony szembe néző arczát pillantjuk meg. Az alsó, selyemszerű ruha egyrésze kivillan az egybeszabott köntös, az úgynevezett Feredse alól, melyet baloldalt felkapcsolva látunk. Ez a felső köntös nagyon eredeti és festői ruhadarab volt. Fönn, a nyaknál nyitott, a dereknél díszes fonott öv foglalja össze, mely elől középen érdekes csatban végződik. Ujja könyökig fut, onnan le a kézfejig bő, harangnyílású fátyolszerű szövet omlik alá, melyen áttetszik az alsó kar körvonala. A fejdísz különösén érdekes. Kétoldalt a fülekre hajló csúcsosvégű szárnya van e fejdísznek, mely fönn a fej tetején csokorszerű redőkbe fut össze, miket egy kemény, előrehajló s födött csészére emlékeztető dísz foglal egybe. E ruházatot alul a nadrágszerű szoknyaszárnyak s kis török papucsok fejezik be. A mellette álló nőalak ruházata körülbelül ugyanilyen, csak az öv hiányzik. De alsó ruházatán elől a dereknél ékszerre emlékeztető csatfélét látunk. Fejdísze azonban egészen más. A jobboldalon lánczfonatú gyöngyös dísz hajlik le arczához, fönn, a fejtetőn domború fövegféle, melynek baloldaláról díszes csattal odaerősített tolldísz emelkedik fölfelé. Az alsó fejkötőrész baloldalt csokrocskába fut össze. Hosszú, leeresztett hajfo-natának végét is láthatjuk, balkeze mellett. A másik két nőalak, úgylátszik idősebb asszonyok szokott viseletét mutatja be. A felső köntös a harmadik alaknál nyakig van begombolva. Fejét kendővel kötötte be, melynek csokra, mint a mai parasztnői viseletnél, állánál látható. E kendő fölé azonban magas, czilinderszerü fejdísz van alkalmazva, melyből hátul, egészen lábáig terjedő hosszú széles s rojtozatban végződő szalag jön ki. A negyedik nőalak fejdísze csak annyiban tér el emezétől, hogy a hosszú, sálkendő a kontyra erősített alsó kemény tartót körülkerülve, a felső kabát alatt tűnik el. Hátul ennek is hosszú, rojtozatos szalag omlik alá, de csak térdig. Arczfedő fátyolnak nyoma sincs, 1 Czíme alul : Wahre Abbildung und Kleidung der Vornehmsten Türckischen Frauen so unter andern gefangenen auss Ofen weggeführet worden.