Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

186 tér közepéig a jelenetek érdekessége fokozódik. A harcz hevét jól értékelteti az a két bőszült, magasan felszökő teve, mely lovat s lovast taszit le. A teve kantárszárát tartó török harczos mozdulatai természetesek, reálisak. Nagyon jó a távlat megtartása, a baloldalt előrobogó lovasok s az azokon túl előnyomuló gyalogosok arányvonalaival. Erezzük a terep hullámossága nyomán előálló aránykülönbségeket. Különösen ez előtérbeli jelenetek felfogása, a tér ügyes kihasználása és beosztása mutat Ambling művészi tudására. Mathias Meriannak az a keleti beállítású lapja, melyről már más vonatkozásban szóltunk, az egész téma ridegebb kezelését mutatja. Evvel feltűnő ellentétben áll, a bal előteret betöltő harci jelenet a maga finom beállításával, rajzának meglepő jóságával. A téma tömörítve van a pesti síkon lefolyó heves csata egyetlen kiemelkedő jelenetébe: négy-öt keresztény és török lovas csap egymásra. Négy török lovas menekül a heves támadás elől. A lovak rajza elsőrendű. A középen levő paripa épen elbukófélben van; mozdulatai igen jók, az életből ellesettek. Hasonlóképen pompás az északfelé menekülő török lovasnak s a nyomában vágtató gazdátlan paripának karcza. Az egész jeleneten látszik, hogy nem történeti hitelességre törekszik ; csak dekorativ czélja van, hangulatot akar kelteni s egy csetepatét 2$. kép. Zuhanó lovasok. C. G. Ambling.