Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

iéo lAMCífM hadak rohamozását, támadó müveit és műveleteit igazán gazdag szemléletesseggel s drámai elevenséggel varázsolja a szemlélő elé. Ez még a

z 1684-ben megkezdett s harmadfélhavi ostromlás után félbehagyott ostromot mutatja be. Miksa Emanuel herczeg s Lotharingiai Kárely herczeg most először vannak abban a helyzetben, hogy aránylag megfelelő, rendezett s jól felkészült seregekkel vívják meg Budát. A haditerv szerint a várost akkor körülzárták. Képünk azt a rohamot mutatja be, melyet az esztergomi rondellával szemben különösengyilkos hevességgel hajtottak végre a keresztény hadak. Mozgalmas, eleven s jól elrendezett csoportképek nem mozaikszerű, hanem egységbe olvadó sorozatát látjuk magunk előtt. Az északnyugati sarok, melyet az ostromlók a leggyöngébbnek tartottak, képünkön heves tűz alatt áll. Három, fedett állásból működő ágyú, s ettől délebbre másik három vesszőfonatos védgáttal fedett ágyú ontja a tüzet. Az egész Vérmezőt három, a vár alja felé kígyózó küzdőárok szántja át s e küzdő árkok közti területen ugyancsak nehéz mozsarak állanak. Az események középpontjában áll az a jelenet, hogy a várfalon (közepe felé) tört keskeny résen át nyomul be tömött sorokban az ostromlók egyik raja. Ezek a főtémák a kor szokása szerint kiegészülnek az előtért benépesítő jelenetekkel. A délnyugati sarokrondella alatt elterülő oldalon heves csetepatét látunk a kitörő s az ostromló sereg egy kisebb csapata között. Történeti értékeléssel is lehet nézni e lapot. A víárkok a korukbeli hadászati technika felfogása szerint vannak berajzolva. A két leghevesebben támadt pont kiválasztása is megfelel az egykori tudósításoknak. Csupán a bal előtérben lerajzolt tornyos és kupolás épületcsoport nem őszinte, mert ott, a hol ezt látjuk, akkor puszta térség volt. A jelmagyarázat szerint «ein kleines Schlossl». Inkább dekorativ czélból derült ide e nem létezett kis kastély. Wussim e lapjának előtipusa a harminczas években megjelent Merianmetszet ; ezt ismételte mint kedvencz alaptémát a krónikaillusztrátorok egész Jábora. (ijâfc kép.) Ebből a csoportból való az az 1684-es ostromkép is, mely a nürnbergi Hung. Türck. Chronik 1685. évi kiadásában jelent meg.

1 E metszet más czélból készült. Maga az ostrom, mint a háttérben folyó esemény, inkább keret; a hangsúly, — a lap művészi megoldással viszi keresztül e czélt — azon van, hogy a Vérmező körül táborozó keresztény hadakra csap le a Székesfejérvár felől hevesen támadó török had. Eltér e rajz a Wussimétől abban is, hogy míg amott a Vérmező maga hadműveleti 1 Czíme : Ofen. Die Haubtstadt in Unter-Ungarn.