Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

i 3 6 szeres összehasonlításon s a megfelelő történeti irodalmi eredményekkel való összevetésen alapult kutatással alig találkozunk. E metszetek, a hozzájuk rendszerint tartozó krónikaszövegek megbízhatatlansága miatt, már eleve hitelüket vesztett dokumentumoknak tekintettek s ez a felfogás oly mélyen gyökeredzett, hogy a városábrázolásokon szinte egyhangúlag, jóindulatú elnézéssel siklott tovább a legtöbb kutatónk. Pedig, mint láttuk, azért a metszeteknek is lehet sokszor mondanivalójuk s szigorú vizsgálódással történeti értékük is. Másik okát találjuk e részvétlenségnek abban, hogy fővárosunk történeti irodalmában még mindig hiányzik annak a hatalmas történet-földrajzi krónika- és diarium-irodalomnak specziális módszeres feldolgozása, Pest-Buda s környékének múltjára vonatkozólag. A jövő feladata még mindez. Fejtegetéseink kereteihez simulva, az alábbiakban azokat a metszeteket hozzuk szem elé, a melyeken Margitszigetünknek ábrázolását is megtaláljuk. Ilyen XVI—

XVII. századbeli metszetünk nagyon kevés van. A mikor a nagy külföld kiadói, krónikaírói és metszői heves érdeklődéssel fordultak PestBuda felé, akkor már török iga alatt nyögött hazánk s annak kettős fővárosa. Hiszen épen a török pogány világ-teremtette sanyarú idők fordították a külföld keresztény fejedelmeit és országait hazai viszonyaink felé. Ekkor pedig a legfontosabb kérdés az volt, hogy Pest, Buda, (főképen a budai vár) mint erősségek milyenek lehetnek s hogyan tudják az ostromokat kiállni. Az érdeklődés ilyen irányú kiágazásához idomultak azután a krónikák szövege s az azt kisérő, magyarázni akaró ábrázolások. Világos ily módon, hogy a mi regényes fekvésű, monostorokkal s romokkal telehintett Margitszigetünk nagyon háttérbe szorult az egykorú metszők szemében. A Margitsziget fénykora ekkor már aláhanyatlott s területe inkább csak a meginduló áldatlan harczok küzdőfeleinek harczászati bázisa volt. Egyik-másik metszeten különösen szembetűnik ez, a hol a szigettől mindkét parthoz vezető hajóhídon s magán a szigeten is kemény tusákat látunk ; ismét más metszeteken még csak a romok sincsenek berajzolva, hanem ezek helyén tüzet okádó ágyúkat, hirtelen emelt mellvédeket stb. találunk. Német mester XVI. századbeli ábrázolásában nem ismerjük a Margitszigetet. Ebből a korból az egyetlen olasz Enea Vico-metszeten találjuk a sziget ábrázolását. Aránylag sok pontosságot árul el s a monostorok egyikének-másikának elhelyezésére nézve jó útmutatást nyújt. Osváth e lap jelentőségét még nem ismerte fel; még Vico nevét sem említi meg.

1 1 E metszet részletes ismertetését adja Kremmernek idézett tanulmánya. «*= Múz. és Könyvt. Ért. 191?.