Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

Nagyon sok utánmetszésben ismeretes. Ezek között legáltalánosabb a Tolliusmunkában megjelent s Salamon által annyira kifogásolt képmása. A XVI— XVII. században még egy Óbudát ábrázoló metszettipussal szoktunk találkozni krónikákban. Inkább északkeleti látószögből van beállítva, mert a Margitsziget egész terjedelmében látható a líép bal előterében. Ennek a tipusnak ábrázolási elemei a következők. A háttér rendes hármas tagoltsága: Pest, a Sz. Gellérthegy s Buda a környező hegyekkel, egy vonalban. Az előtér kettős tagoltsága : Margitsziget s Óbuda romokban heverő épületei. Az egész beállítás, megoldás és fölfogás egyezik a már bemutatott Birken-féle rézmetszettel, sőt figyelmes szemlélődéssel hamarosan rájövünk, hogy e% a% óbudai metszet a Birken-féle pest-budai metszet kicsinyített és hü mása, megtoldva a% előtér kettős tagoltságával. S ezzel már a metszők azonossága is igazolva van. Ezt is a gondos Ambling metszette rézbe. Ha már most folytatólag összevetjük ez óbudai lapot a másik, Zimmermann-metszettel, ezek közt is megtaláljuk a szoros ábrázolási egységet, ami élénken bizonyítja, hogy az Ambling-metszet ebből is merített. A királynői vár a Duna mellett ugyanoly elhelyezésben, mint amott. Előtte észak felől a víz partjáig aláfutó mellvédfal, mely azonban itten inkább palánkának látszik.

1 A királynői vár romjai ugyanazok itt is, mint a Zimmermann-metszeten. Ez Ambling-lapon azután a vártól jobbra, közel ehhez fallal kerített városrészfélét látunk, mely Óbudát jelképezné. Ennek természetesen semmi topográfiai megbizhatósága nincs. Zimmermann is, meg ez a metszőnk is hamis nyomokra tévedtek, a mikor a középkori Óbuda városit a Királydombtól nyugatra vésték be. A fejlődés a Királydombtól dél felé terjedt, inkább a Duna mentén. A két, Óbudát ábrázoló metszettipus között — mint tudjuk — közel nyolczvan évnyi korkülömbség van. Ez idő alatt más, óbudai tipikus metszet, nem jelent meg, tudomásunk szerint. A Birken-féle lap számtalan átmetszésben ismeretes s az olasz krónikák is átvették, annyira szolgai hűséggel, hogy az e fajta olasz metszetek czíme majd mindenütt «Alt Ofen» maradt. A mikor ennek a két metszettipusnak történeti értékét egymáshoz tartozóságát iparkodunk megállapítani s elgondoljuk, hogy erről az egykoron nagy mozgalmakat megélt királynői tartózkodási helyről alig van ábrázolási változat, le kell szögezni azt a tényt, hogy a krónikások és kiadók nem ismerték már fel a XVI—

XVII. században ennek a városkának .jelentőségét. 1 Könyöki fordítása szerint : érődgát: Minthogy észak felől kellett mindig elsősorban védeni a fővárost, ennek az erődgátnak is csak azért látjuk észak felőli kiépítését. «Úgy látszik, hogy ezeket váraknál még a XVI. század után is használták.» Könyöki-Nagy : A középkori várak. «Erődgát» szó alatt.