Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

If] hogy ez azután a metszeteken is, melyek bizonyos történeti hitelű szövegmagyarázatokként óhajtottak a maguk kofában szerepelni, visszatükröződik. :;Hpgy -miért részesültek e külváfosok ily mostoha megitéltetésben, ezt már megokoltuk, Ahhoz még csak annyit teszünk, hogy a fővárosból az idegent elsősorban a királyi palota és környéke, másodsorban a budai y. n. belső: várj ; hadászati készsége (falak, tornyok, kurtinák, rondellák) s harmadsorban az egyházi épületek érdekelték.? Óbuda ábrázolásai. Buda és Pest mellett harmadik városként szerepelt már a XIV. század derekán Ó-Buda. Sajátszerű szerepe volt e városkának évszázadokon keresztül. Elete voltaképen már Nagy Lajos királyunk uralkodása idején kapcsolódik belé két szomszédjának életébe, a mikor ugyanis Lajos édesanyjának kedvencz és állandó tartózkodási helyévé lesz. Mennyire ragaszkodott, e gyönyörű fekvésű városkához, mutatja az is, hogy Clarissa-kolostort alapított. Erzsébet királynő óta, egészen a XV. század végéig kimondottan királynők lakhelye volt Óbuda.

1 Nem szándékozunk Óbuda történetéből a jól ismert és lelkiismeretesen feldolgozott adatokat fölmelegíteni, csak az Óbudát ábrázoló metszetek hitelességének megállapításához nélkülözhetetlen topográfiai kérdések kiegészítése lesz ezúttal feladatunk. Annyi kétségtelen, hogy a XIV. században a királynők és a káptalan birtoka volt Óbuda. Ennek megfelelően föl kell tételeznünk két fő épületcsoportot: egy királyi kastélyt, vagy várat s egy káptalani központot. Hogy Óbudán királyi vár volt legyen, ezt a gondos Salamon többször idézett munkájában kellő részletességgel világítja meg. Ennek helyéül azonban a kutatók egyik része az ú. n. Kis-Czelh dombját, mások ismét az ú. n. Királydombot sejtik. Salamon is ez utóbbi mellett dönt. Bizonyítékai közt igen számottevő az, hogy a Királydomb egykori római amphitheatrum helye volt, azt pedig tudjuk, hogy az amphitheatrumok romjait a középkor rendesen felhasználta vár építésére. •*•_• r Salamon itt már a XVII. századi illusztrácziókat is említi, bár nagypn vázlatosan és laza kapcsolatban a főkéfdéssel. A Tollius művében megjelent óbudai illusztrácziót veszi alapul s kétségtelen nagy elrajzolása alapján azt : : , I Erzsébet anyakirálynő után Lajos özvegye, Erzsébet örökli, majd Zsigmond felesége Borbála, azután Albert felesége Erzsébet s némely adatok szerint itt élt hosszú ideig Szilágyi Erzsébet >is, Mátyás király édesanyja.. Az itteni királyi kastély valósággal Erzsébet-laknak nevezhető.- .*,._. . ;