Budapest Régiségei 10. (1923)
Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215
122 •"&MikétmFê r Wrtft'é2y#J 1591-ben Budán és Pesten járt, ez útjáról készült leírásában említi, hogy a külvárosok ma romokban hevernek. I E kétségkívül megbízható szemtanú értesítését a Siebmacher-metszettel összevetve, azt látjuk, hogy a kettő nem fedi egymást. A metszet 1580 körül készült s már egy évtized múlva romokat talál Wrátiszlaw ama helyeken, melyek a metszeten még be vannak építve. Metszetünk hitelessége tehát ez irányban nem megbízható, mert már 1572 körül a vizivárosi s tabáni épületek, utczasorok nagyobbrészt romokban hevernek a harmincz éve tartó folytonos külső és belső torzsalkodások következtében. : *.ih.s Méizíík már most a mindenképen megbízhatóbb Ortelius-chronologia másik Siebmacher-metszetét, a mely a két várost észak felől ábrázolja. Ez a XVII. század elejéről való és találunk rajta a Dunapart felől rendszeresen kiépített védőfalat; a városrész be van építve s rendszeres házsorokat, mecseteket látunk. A felső vár kőfala, mely észak felé megtörve, az Ördögárok északi hajlása mentéri kanyarodik le a Duna partjához, a hol palánkban folytatódik^ szembeszökően elkülöníti a Vízivárost. Ez a beállítás sem felel meg a korabeli állapotnak. A XVII. század elején nagy erővel iparkodnak a hadászlati jelentőségre emelkedő Vizivárost erősíteni, újraépíteni. Új lakosság elemei nyomulnak ide s már a század derekán virágzó ipara, kereskedelme van, miből arra merünk következtetni, hogy építkezése is föllendült. De viszont "a dunaparti kőfal húzása teljesen képzeletbeli, a mint ez hamarosan kitűnik. Az 1838-as árvíz térképei és egykorú ábrázolásai mind egységesen azt mutatják, hogy a Viziváros nagy része víz alatt volt. Ott tehát a parton, havaiamikor kőfalat húztak volna, feltétlenül töltés nyomait kellene ismerni a mi korunknak, a minek meg természetes következménye lett volna, hogy az árvíz nem tudott volna oly mélyen behatolni e városrészbe. Másrészt pedig a Viziváros Duna felől való ostromai sohasem e városrész ellen irányultak közvetlenül, hanem e terület csupán hadászati bázis volt a vár keleti oldalának ostromához. 2 Ez a másik Siebmacher-metszet tehát, bár jobb értesülések és források alapján született meg, azért nem megbízható. . ! Des Freyherrn von Wratislaw Gesandschaftsreise, Leipzig. V. ö. Szamota J. : Régi utazások Magyarországon és a Balkánfélszigeten, p. 195. 2 Egyetlen számottévő forrás : Evlia Cselebi említi, hogy a Duna felől hét kapuval tagolt egyszeres kőfal húzódott végig. A különben megbízható utazónak ez az egy értesítése minden alapot nélkülöz. Más magyarázatot nem tudunk találni, mint azt, hogy talárt futólagosan készült parti mellvédet készíthettek Evlia Cselebi ittjártakor a védők s ezt nevezheti falnak. Ilyen gyorsan készült védműveket ismerünk a nyugati oldalon is, valamint a Szent Gellérthegy délnyugati lankáin, a mint ezeket a Meldemann-rajzon világosan láthatjuk. V. ö. Evlia, p. 245. Littke : Buda-Pest a török uralom korában, p. 24. Károlyi munkája is tanácstalan e kérdéssel szemben. Palugyay minden különösebb bizonyítás nélkül emlékezik meg a «dél felé tartó fal»-ról a Dunaparton ! V. ö. i. m. p. 137.
