Budapest Régiségei 10. (1923)

Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek 81-215

119 össze az előbb megjelent művek anyagából. A kritika vétóját még nem hallatta, így azután az első illusztrácziók (kézirajzok, metszetek) a «pesti hegyeket» meghonosították, az utódok pedig kritika nélkül vették át egészen a XVII, század végéig. Maguk e «pesti hegyek» szabadon vannak átdolgozva egymásról. A XVI. század krónikása, az illusztrátorral együtt voltaképen történeti hűséggel járt tehát el, ama kornak a történeti hűségről alkotott fogalma szerint, de meg hiányos történeti ismeretei szerint is. Talán 'sikerült bizonyságot nyújtani afelől, hogy a mai néző szemében e kétségtelenül durva tévedés még nem zárja ki az ilyen illusztrácziók egyéb részeinek legalább némi hitelességét. Mindama metszetek tehát, a melyeken e hegyábrázolások láthatók, még nem föltétlenül megbízhatatlanok, mert hiszen egy-egy topográfiai adat a legelrajzoltabb metszeten is jó lehet, ha a krónikaillusztrátor jó forrásból merített. Egy másik érdekes jelenségre kell utalnunk, a mely a fölvetett kérdés ilyetén megoldásával ellenkezni látszik. Van a Székesfővárosi Múzeum rajzgyüjteményében egy színezett lap, melyet Badeni Lajos őrgróf egyik legkiválóbb hadmérnöke, Hannenstein rajzolt „a helyszínén, eredeti tanulmányok alapján, a Tehető legnagyobb pontossággal, 1684-ben.

1 Ez akvarell módon színezett kézirajz Budát a Krisztinaváros felől ábrázolja, a várhegy és Sz. Gellérthegy között elnyúló völgyön át pedig Pest nyugati bástyáit látjuk meg, és — nagy csodálkozásunkra Pest mögött hegyek körvonalait. Ma már bizton tudjuk, hogy e Hannenstein-rajz a helyszínén és abból a czélból készült, hogy ennek alapján indítsa meg az őrgróf a krisztinavárosi oldal általános támadását. Topográfiájához semmi kétség nem fér. Az itt látható pesti hegyeknek más magyarázatát nem adatjuk tehát, mint azt, hogy a hadmérnök főczélja a budai vár nyugati oldalának hű rajza volt, Pest, hegyeivel együtt pedig csupán dekoratív c%él\atú háttér; csakis azzal a rendeltetéssel, hogy sejttesse a szemlélővel merre esik a túlsó parti város. A pesti hegyek ábrázolásának kérdését tehát a fönt részletezett megoldás mellett még kiegészítjük oly irányban is, hogy vannak metszeteink, a melyek a pesti hegyeket ugyancsak dekoratív háttérként alkalmazták, bizonyos művészi tagolást óhajtván ez által munkájuknak adni. Azok a monografisták, a kik az írott és nyomtatott forrásanyag mellett várostörténeti kutatásaikhoz az illusztrácziós anyaggal is foglalkoztak, e kérdéssel még egyáltalán nem foglalkoztak. Egyedül Salamon említi meg a Meldemann-rajz vizsgálásánál, futólag, nem is foglalkozva vele. 1 V. ö. Kremmer Dezső: Budát ábrázoló XVII. századbeli kézirajzok. Archaeologiai Ért. 1913. pp. 414—42?. (Itt a rajz is közölve van.)