Budapest Régiségei 9. (1906)

Kuzsinszky Bálint: Az Aquincumi Muzeum kőemlékeinek negyedik sorozata 33-72

49 Orra le van horzsolva, körszakálla letört. Haja kétfelé osztva vastag fürtökben csüng le vállain, homloka vízszintesen barázdás. Testét térdig érő ránczos tunica fedi, melynek ujjai a kéztőig érnek. A csipő körül övvel van átkötve, melynek karikája alatt olyformán van összeszorítva, hogy két függőlegesen lelógó, vastag ránczot képez. Az isten maga előtt jobb kezében egy kés markolatját fogja, úgy hogy a kampós penge felfelé áli, a bal kézben pedig mellette hasonló tartással egy kétfülü vázát tart. A gally, mely Silvanus legszokottabb attribútuma, hiányzik ezen szobron, helyette vázát látunk a jobb kézben, ellenben az elmaradhatatlan kerti kés itt is megvan. A váza, melyben nyilván gyümölcs van, a termés symboluma s Silvanus jellemzésére igen alkalmas. Még máig azonban ezen attribútumával — tudtommal — egyedül áll szobrunk. 11. Négyszögű kőtábla egy álló Silvanus domborképével, melyből a térden alóli rész hiányzik. Magassága 35, szélessége 30 cm. Schlosser József szántóföldjéről származik, mely a Dunánál a Finály-féle elpusztult jégverem mellett északra fekszik. Ott 1903-ban több sírt ástunk ki s mint az egyik sír alkotórésze került napfényre. Silvanus feje a nyak tövéig le van ütve s csak körvonalai látszanak. Hosszú ujjú tunicája térdig ér s a csipők körül fel van kötve, a felső lábszárak idomaihoz alkalmazkodó ránczokat képezve. A valamivel hosszabb köpeny, mely a jobb vállon össze van gombolva, hátul a térdeken alul lóg le, elül rézsútosan menő redőket képezve a fél mellet befödi s vége a bal alkaron át van vetve. Jobb kezében maga előtt egy kést tart, kampós pengéjét felfelé forBudapest Régiségei. IX.