Budapest Régiségei 9. (1906)

Láng Nándor: Figurális terrakották az Aquincumi Muzeumban 3-32

27 mélyedések jelzik a fürtök közeit, maguk a fürtök pedig nincsenek kidolgozva. Technikai * szempontból vizsgálva a terrakottákat, azt tapasztaljuk, hogy a Mercurius-fej tömör, míg a szobrocska és a másik két női fej belül üres. Az utóbbiak tehát öntőminta segítségével készültek, míg a Mercurius-fej tömör volta megengedi azt a föltevést, hogy itt szabadon dolgozott, esetleg öntőminta előállításához szükségelt munkával van dolgunk. Ezt a föltevést támogathatja az a körülmény, hogy a nyakon aluli rész, bár az elülső oldalán levő egyenetlen törés szerint ott összefüggésben állhatott volna a törzszsel, hátulsó részén természetes, sima, törést kizáró módon végződvén, arról tesz tanúságot, hogy ez a fej nem ült szobron, hanem önállóan készült. Az arcz is magán viseli az eredeti mintázás nyomait, láthatók a mintázó pálcza vonásai, nem oly sima felületű, mint a milyenek általában a mintából kikerült munkák, azonkívül semmiféle festés vagy a festést eláruló mészfürdő maradványai nem észlelhetők rajta. Ezen technikai sajátságok figyelembe vételével a fejnek tömörségét, mely annál feltűnőbb, minthogy a méreteikben sokkal kisebb terrakotta-fejek is rendesen belül üresek, úgy magyarázhatjuk, hogy az öntőminta előállításához készült, még pedig — tekintetbe véve a fej egyenlőtlen kidolgozását •— az arczoldal számára. Ez a föltevés maga után vonja azt a következtetést, hogy Aquincum területén terrakottagyártó-mühely létezett, a mire nézve eddigelé azonban semmiféle más bizonyítékra, nevezetesen öntőminta előfordulására nem hivatkozhatunk. E negativ ténynyel szemben azonban nem szabad felednünk, hogy az Aquincumhoz tartozó területnek csak elenyésző részét ismerjük az ásatások alapján. A többi terrakotta ugyanazon technika szerint készült, a mely a görögöknél dívott, a melyet a rómaiak a görög mesterektől tanultak. Az ókori keleti népek terrakottái, akár szabad kézzel gyártották, akár minta segítségével sokszorosították azokat, rendszerint belül tömörek. A gyártásnak ezt a módját a görögök csak a primitiv korban, továbbá a kis méretű, gyermekek játékszeréül szolgáló állatalakoknál, avagy babák előállításánál alkalmazták. Különben rendszerint öntőmintákat használtak: az egyszerű, zárt kompozicziójú alakoknál 2—2, a szebb példányoknál nagyobb számú mintát vettek igénybe. A tanagrai nők átlag négy minta segítségével készültek: 2—2 a törzs, 1 Martha, Catalogue XXI. sk. 1, Pottier, Statuettes 248—262. 1. Blanchet, i. m. 70—82. 1. Pottier-Reinach, i. m. 124—140. 1. Bliimner, Technologie 115 -137. Furtwängler, Samlg Sab. II. 8. 1. 4*