Budapest Régiségei 9. (1906)

ÉRTESÍTŐ - Éber László: A domokosrendiek budavári templomának maradványai 206-208

206 válik: Az első pesti lófuttatás 1827-ben s I. Ferencz koronáztatása 1790-ben, 12 aquarell, köztük Greguss Imrétől a Mátyás templom 1872-ben, Háry Gyulától Kossuth Lajos sírja és Jantyiktól az ezeréves kiállítás megnyitása, 28 rajz, 1 régi szalmakép, Budapest dunai látképe zenélő órával ellátva, a budai Várhegy a Város­major felől nézve, Buda a Svábhegyről 1829-ben valami Raffalt nevű festőtől, a 3 újabb olaj­festmény között Brück Lajostól a Dísz-téri heti­vásár, 4 olajfestésű arczkép, 107 fénykép, 7 czéh­okmány, 8 térkép, 5 pecsétnyomó, 2 oklevél, 14 jelvény, 5 tervrajz, 56 koszorúszalag Deák szobráról és 31 könyv és nyomtatvány : majd­nem valamennyi darab vétel útján, mert csak 3 olajfestményt engedett át Almády Géza tanácsnok, egy pecsétnyomót ajándékozott Ta­mássy József s a Deák-féle koszorúszalagok kerültek hivatalos utón a múzeumba. 1902-ben beszerzésekre a múzeum 8850 K-át, 1903-ban 6146 K-nát s 1904-ben a mai napig 5198 K-át fordított. Kiállítva természetesen csak az értékesebb darabok vannak, melyek vagy művészi szem­pontból, vagy tárgyuknál fogva arra méltók. Összesen 1131 drb. Ezek között van Bazilika­és egyéb templomkép 46 drb, 2 mozaik, 13 mű­tárgy és régiség, 4 modern szobor, 44 régi metszet és rajz Budapest 1800 év előtti lát­képeivel, 26 térkép, 18 czéhzászló és szalag, 29 czéhláda, 36 különféle czéhemlék, 3 törté­neti nevezetességű feszület, egy régi szavazó­urna s ugyanabban a teremben 33 okmány, azután 50 régibb s 58 újabb történeti tárgyú kép, 8 történeti vonatkozású zászló, 76 külön­böző régiség, mint golyók, mozsarak, 40 drb szobor-, sír- s másfajta kép, 53 drb faragott kő Mátyás palotájából s a Mátyás templomból, 12 kőöntvény és 3 minta, 45 építészeti terv, 8 vá­lasztási és díszzászló, továbbá egyetlen teremben 228 kép, melyek Budapest különböző részeit, épületeit 1800-tól kezdve, metszetekben, kő­nyomatokban, aquarellben ábrázolják, s végül 46 olajfestésű látkép — köztük 8 drb a régebbi időkből — és 19 drb olajfestésű arczkép. Ez az utóbbi két csoport (a látképek és arcz­képek olajfestményei) nemcsak számra, ha­nem •— s ez fontosabb — minőségre nézve jelentékenyen gyarapodnék, ha egyrészt még azok a hivatalfőnökök, kiknek hivatalaiban mu­zeális képek vannak, azokat, kiadnák s ha más­részt a közgyűlés társalgóterméből az arczképek, hol a füst tönkre teszi azokat, a múzeumban helyeztetnének el. Arra, hogy a fővárosi mú­zeum mint ilyen, effajta képeket beszerezzen, nincs elegendő dotácziója, s különben a mi az arczképeket illeti, nem is lehet hivatott annak megállapítására, hogy kik azok az érdemes férfiak, kik megérdemlik, hogy képök a főváros múzeumában nyerjen helyet. Legvégül jelenthetem, hogy a tek. Tanács 1903. évi 36.725. számú határozatához képest a Petőfitársaság a főv. múzeum egyik szobájá­ban helyezhette el á Petőfi-ereklyegyűjteményt. Budapest, 1904, október hó 29-én. A domokosrendiek budavári templo­mának maradványai. Az 1902. évben, a budavári Halászbástya építési munkái alkalmából a domokosrendi szerzetesek templomának szen­télyéből fönnmaradt részek napfényre kerültek. Ennek a templomnak volt a része a régi pénz­ügyminisztérium épületéhez csatlakozó torony, a mely Csonka-torony néven ismeretes ; az 1902. évben föltárt és újból betemetett marad­ványokat már többen ismertették, így dr. Szendrei János az «Archseologiai Értesítő» 1902. évfolya­mában és Divald Kornél «Budapest művészete a török hódoltság előtt» czímű munkájában. Az eddigi közölteknél pontosabb és teljesebb fölvételeket és új adatokat tartalmaz báró Forster Gyula dolgozata a Műemlékek Országos Bizott­sága kiadványainak legújabban megjelent első kötetében. 1 Míg például Divald Kornél idézett művében a dominikánusok templomát XIII. századbeli épületnek tartja, báró Forster más építészi emlékekkel, első sorban a kolozsvári Szent Mihály templommal való összehasonlítás alapján arra az eredményre jut, hogy «a ki­ásott szentély építési kora . . . nem esik messze tehát a kolozsvári templom építésétől; annál sem koraibb, sem későibb jelleget nem mutat, s így történeti adat "hiányában, az építészeti 1 A budavári Halászbástya és a Domokos­szerzetesek templomának romjai. — Magyar­ország Műemlékei, a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából szerkeszti báró Förster Gyula. I. kötet (Budapest, 1905), 148. köv. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom