Budapest Régiségei 9. (1906)

Láng Nándor: Figurális terrakották az Aquincumi Muzeumban 3-32

í

9 czipeli hátán, míg oldalán kis fia halad;

1 és a «római Caritas» képe

2

: Pero, aki éhhalálra itélt apját a börtönben szoptatja. Ez az utóbbi csoport, melyet a ruházat korhű mintázása, valamint a lesoványodott kopasz aggastyán formáinak erős realizmusa jellemez, a campaniai falfestményekből is ismeretes s azoktól abban tér el, hogy az alakokat zártabban és mintegy reliefszerűén állítja elénk. A reliefszerű mintázásra való törekvés, mely irtózik a sok öntőmintától, közös jellemvonása a római terrakottáknak. Lehetőleg csak egy-két öntőmintát alkalmaztak, az alak hátát vagy egyáltalában nem, vagy csak hanyagul dolgozták ki. A mintázás különben az elülső oldalon is.hanyagabb, sokszor egészen nyers; az öntőminták gyönge voltából, pontatlanságából eredő határozatlanságon már nem segít sokat, hogy égetés előtt mintázó-pálczával dolgozták ki az arcz egyes részleteit, a hajzatot, az ujjakat és a ruha redőit. A technikához tartozik még az a sajátság, hogy az égetés lassú lefolyását biztosító és az idomok deformálását megakadályozó nyilast (trou d'évent) már nem az alak hátán, hanem a talapzat alján alkalmazzák. A talapzatot meg a görög klasszikus szokástól eltérőleg együtt öntik az alakkal, formája általában magas, alakja négyszögű avagy kerek, a myrinai példányok szép profiljait már hiába keressük itten. Az alakok szinezése nyersebb, rikítóbb, inkább a hiányok fedésére, mint a plasztikus hatás fokozására szolgál. Mindezzel karöltve jár az ábrázolás művészi hiányossága, az idomoknak szembeszökő aránytalansága, a fej a testhez képest igen nagy, a lábak, karok meg feltűnően hosszúak. A pompeji terrakották számos példánya stilus dolgában közel rokona az aquincumi álló nőnek. A pompeji terrakották, a melyeknek helyi eredetét öntőminták egyidejű előfordulása kétségtelenné teszi, részint sírokból, részint a házak romjai közül kerültek elő. A síri példányok a görögöknél megismert szokásnak további fennmaradását jelzik, a házakból származó példányok hol profán, hol meg vallásos rendeltetéssel birtak. A vallásos jelleget bizonyítják a lelet körülményei : sok istenszobrocskáról határozottan megállapítható, hogy a larariumos fülkékben foglaltak helyet. Az égő Trójából penateseivel menekülő Aeneas jut eszünkbe, mikor olvassuk, hogy Pompejiben, az utczán futás közben összerogyott alakok csontvázai mellett pénzen és ékszereken kívül értéktelen anyagú terrakotta-szobrocskák hevertek.

3 A házakban, kertekben előforduló profán, sokszor pajkos tárgyú terrakottákról föl kell tennünk, hogy azok a 1 i. m. 37. t. T. 2 i. m. 47. t. 5 i. m. 25. 1. 3*