Budapest Régiségei 9. (1906)

Veress Endre: Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Budavár 1684-1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról 103-170

I IO marsallnak, a bécsi hősnek, s közös megegyezéssel az aknaművek és erődítések vezetését bízták reá. Augusztus 4-ikén már részletes jelentést ír az ostromműveletekről (lásd II. sz. a.) és mindenre kiterjedő élénk szellemét jellemzi, hogy rendkívüli elfoglaltsága közepette is ráér megfigyelni műszereivel a puskapor hatását és robbanó erejét, s nem csüggeszti annak látása, hogy a török hősiesen védi magát a várban s a keresztyén seregek iszonyút vesztenek.

1 A két Starhemberg már-már tehetetlenné vált a várbeliek kirohanásaival és ellenaknáival szemben, midőn megjött a bajor választó fejedelem 8000 főnyi csapata. De rohamuk sikere s győzelmük nem vala tartós, mert az ostromlókat, miként Marsigli (III. tudósításában) október elsején jelzi, az éhség, betegség megzavarta számításukban, a fővezérek közti egyenetlenség és rendszertelenségük reménységükben, úgy hogy november elején elvonultak a vár alól, akár csak az Izabella királynét ostromló Veils tábornok, másfél századdal azelőtt. Sőt miként akkor, most is azt hitték, hogy a várral hamarosan végeznek, s még maga Marsigli is azt nirdette, hogy tíz nap alatt bevehető! Lelkesítésnek megjárta^ ez Bécsben, hová betegen felment, de mikor a badeni őrgróffal, a király rendeletére ismét Budára jött, hamar belátta, hogy az ostromot sikertelen lenne tovább folytatni s feloszlatta az egész hadat. Az őrgróffal Marsigli is Bécsbe vonult télire, s innen 1685 e

'

e

)é

n beható jelentésben számol be (IV. sz. a.) Medici Gastone toszkánai fejedelemnek a keresztyén csapatok kudarczának okairól ; egy másik művében meg Lotharingiai Károly számára állította össze az ágyúk tökéletlenségéről szerzett tapasztalatait, minthogy természeti s természettani kísérletekkel mindig előszeretettel foglalkozott s különben is : a tüzérséget tartá a hadakozás lelkének.

2 S habár 1 Battiamo Buda che si difende bravamente con danno nostro considerable — írja Budáról 1084 augusztus 17-ikén ; eredetije a bolognai Marsigli-íratok 5J, k. 410. 1. 2 Mivel ez egyébként igen tanulságos jelentése csonkán maradt meg, csak jegyzetben közöljük : 11 longo assedio di Buda ha dato campo d'osservare piu cose per il bon servitio di Sua Maestà Cesaiea toccante varii mez/i e fra gli altri l'artiglieria, il maneggio della quale benchè non sii m;o carico, ad ogni modo non ho volsuto tralasciare d'osservare ogni suo effetto, considerandola per l'anima della guerra ; e tutto mi faccio lecito comunicare a V. A. Ser™ che verso di me assistita del solito compatimento potrà, con l'autorità del suo carico e con l'intelligenza tiene sopra tal arma, paragonare questi miei deboli ragionamenti con quelli degl' altri, che per obligo della loro carica hanno dovuto più sovente di me intervenire dove il cannone d'ogni sorte opperava. L'artiglieria grossa di Sua M. Cesarea che ha servito nell' assedio di Buda, è stata del calibro di mezzo cartano, e di quarto di cartano con il solito sortimento di mortari, e nel fare il suo effetto d'aprire le breccie, e di gettar le bombe ha partorito quegl' inconvénient andero esaminando, col farmi lecito d'applicarli alcuni remedii. i°. In primo loco ho osservato una violenta retirata sino a 12 piedi, che ha fatto sempre l'artiglieria, nonostante che i bombardieri gl'habbino posto il loro solito remedio. Un piede di vincolata