Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

95 előállításában jelentkező nagyobb csínt és ügyességet, a hullatemetkezésben a bronz- és vaskor közti átmeneti időszákra gondolt s a tököli temetőt a bronzkor előhaladott - szakába tette. Mai ismereteink alapján sokkal korábbinak tartjuk s épen megfordított sorrendet állapíthatunk még a két temetkezési mód és a velük járó edények ideje tekintetében, mert a díszesebbek és ügyesebb előállításúak a korábbiak, a neolithkoriak, az egyszerűbbek pedig a későbbiek, a bronzkoriak/Természetesen itt csak a bronzkor első időszakáról lehet szó, mert az urnatemetkezés későbbi szakában ismét nagy előhaladást és változatosságot látunk az edény készítésben, de a tököli temető épen annak a körülménynek a megállapítására szolgáltat fontos bizonyítékokat, hogy a kőkor és bronzkor átmeneti idejében valami visszaesésnek kellett történnie. Hiszen sokkal később is látunk ilyen visszaesést épen az agyagművességben ; gondoljunk csak a népvándorláskor esetlen, durva edényeire szemben a La Téne-edényekkel, nem is említve a romaiakat. Nagy népmozgalmaknak kellett végbemenni az őskor azon szakában s ezeknek volt a következménye, hogy megszakadt az a déli kulturális áramlat, mely szorosabb kapcsolatba hozta a tordosi, lengyeli, délmagyarországi, butmiri stb. kőkori telepeket Kis-Azsiával, különösen Trójával. A csontvázak melléklete néhány átfúrt kőlapocskát leszámítva csakis edényekből állt, ellenben az urnasírokban bronzot is találtak. Csetneki, mint már föntebb is jeleztük, a 37-ik és 43-ik sírnál említi,

1 de arra nem találtam adatot, hogy mit találtak a N. Múzeumba hozott bronzok közül (Rég. N. 143/1878. $3 — =59.) együttesen s mi tartozik az egyik, mi a másik, esetleg egy harmadik-negyedik sír mellékletei közé. A két szívalakú csüngő, a jobbról s balról ferdén visszahajtott szélű négyszögű lemezkék, melyekből 17 darabot találtak, a 10 hengeralakú tekercs s a bronzsodronyból készült három lapos tekercs egy sodronydarabbal együtt övnek a részei s megfelelnek az Ercsiben lelt hasonló övtagoknak ;

2 ezek tehát bizonyára összetartoznak s ugyanazon egy sírból valók; de volt ezeken kívül még egy bekarczolt vonaldíszű karperecztöredék is s aztán 26 vékonylemezü, apró pikkely, két oldalt átfúrva, nyilván azért, hogy a ruhára varrják, ezek szintén előfordulnak az ercsii, valamint más Budapest körüli leletekben is, mint Rákos-Palotán s Aszód vidékén. Ügy ezek, mint a Ludaics Miksa úr birtokába került 1 «J7-ben három edény égetett csontokkal s bronzdarabokkal», «4?. bronzok s edények egy nagyobban.» - ••• l — 2 Hampel J. : A bronzkor emlékei Magyarhonban. Budapest. 1886. XCIII. t, és Arch. Ért. XIV. k. 1880. 21?. 1. XXXII t. .;•';•'! - ;