Budapest Régiségei 8. (1904)

Éber László: Középkori és renaissance emlékek Budapest területéről 49-84

7? egy decorativ czélra szolgáló dombormûnek nem is a fele. Czímerpaizs felét látjuk rajta, a magyar és dalmát czímerrel és a cseh oroszlánnal, a kis boglárpaizson pedig a gyűrűt tartó hollóval. A czímer alól bőségszarv emelkedik, amelyből tölgyleveles csokor és kunkorodott szárú nagy virág nyúlik ki. A czímer alatt vastag, dús, levél- és gyümölcsfüzér húzódik. Ennek egyik végét, illetőleg a végére erősített szalagot puttó tartja a vállán. Nyilvánvaló, hogy a dombormű hiányzó jobb felén a czímer másik fele volt kifaragva, amely Beatrix királyné czímerét mutatta be, továbbá a füzér másik fele, végén a hozzátartozó puttóval. A dombormű meglévő része tűrhető állapotban maradt fönn, bár a gyermek alakja kegyetlenül meg van rongálva. Orra letört, álla sérült, testének legnagyobb része teljesen hiányzik. A gyermek, a puttó plastikus ábrázolása, decorativ czélokra való alkalmazása tudvalevőleg az olasz korai renaissance művészet legkedveltebb és legbájosabb motívumai közé tartozik. Ilaria del Caretónak a luccai székesegyházban levő síremlékén és Donatello művein kezdve az egész XV. század olasz Síremlékein és egyéb 15. kép.^Töredéka^Fővárosi Múzeumban. építész - szobrászi alkotásain nagy szerepet játszanak ez apró legénykék. A legkülönbözőbb helyzetekben látjuk őket. Hol a föliratot tartják a halottak emlékein, hol igazán gyermekmódra pajzánkodnak, hol a gyásznak kifejezői. A leggyakrabban azonban virágfüzérekkel vannak elfoglalva, ezt a természetökhöz annyira hozzáillő diszt tartják, húzzák, czipelik, emelik. Két czélt értek el evvel az olaszok. Egyrészt az annyira kedvelt gyermeki alakok jelenlétét indokolták, másrészt a nehéz füzéreket természetesebb, tetszetősebb módon helyezték el, mintegy megelevenítették őket, amint az eleven puttók léptek föl közvetítők gyanánt az architektúrák holt anyaga és a növényi dísz között. Budapest Régiségei. VIII. 10