Budapest Régiségei 8. (1904)
Éber László: Középkori és renaissance emlékek Budapest területéről 49-84
V fordítva. Később, midőn a kapuzat méretei megnövekszenek és a tympanonok is terjedelmesebbek, Krisztus ábrázolásához hozzátoldják az utolsó ítélet többi részletét is. Néha Mária és Keresztelő János imádkoznak az emberiségért Krisztustól jobbra-balra, Krisztus alatt a tizenkét apostol alakja jelenik meg, többé-kevésbbé részletesen ábrázolják a poklot és a paradicsomot, szóval érvényre jutnak mindazok az elemek, a melyeket a keresztény művészet részben a szent Írásból, részben a theologiai irodalomból vagy egyházi költészetből merített és sokszor ugyancsak , phantastikus egészszé egyesített. E tekintetben a legmesszebb mentek a csúcsíves ízlésben épült székesegyházak kapui fölött látható ilyen jelenetek. Kitűnő példája az utolsó Ítélet e gazdag, complicált ábrázolási módjának a kassai székesegyház északi kapujának a tympanonja. A tabáni Krisztus dombormű valamely Árpádkori budai templom egyik tympanonjának a töredéke. Ikonographiai és formai jellegéből Ítélve nyilván a XII. századba tehetjük keletkezésének korát. Föltételezhetjük, hogy valamely nagyobb domborműnek a részlete, erre vall az is, hogy a Krisztus feje fölött levő, a kőtömbből csak kinagyolt rész hajlásából eléggé terjedelmes félkörivre lehet következtetni, — a nélkül azonban, hogy az utolsó itélet részletesebb ábrázolásához tartozott volna. 2- ké P; Krisztus, A gyulai , . , . ,,, . , , . , .. fehérvári székesegyházban Magyarországi szobrászati emiekeink kozul íkono- i ev ő dombormű részlete. graphiai szempontból a legjobban megközelíti a tabáni domborművet a gyulafehérvári székesegyház belsejében a déli kapu fölött levő rendkívül érdekes, de mind mai napig csak egy fogyatékos rajzban* publicált tympanon, a mely szintén az utolsó Ítéletet, illetőleg Krisztust, mint a világ bíráját ábrázolja. A román ízlés kezdetleges fokára vall, nyílván még a XI. századból való. Középen Krisztus trónol, egyenesen, merev tartással (2. kép). Megrongált fejét keresztes dicsfény veszi körül. Jobb kezét hasonló mozdulattal emeli föl, mint a tabáni dombormű Krisztusa, bal kezében könyvet tart. Ruházatának hajtékai merevek, schematikusak. Összehajtható szék módjára szerkesztett trónusa fölül egy egy állatfejben végződik. Krisztus alakjától jobbra-balra egy-egy angyal jelenik meg, nagy, erősen tagolt szárnyakkal, hosszú, bő, bokán fölül érő ruhában. A bál oldali angyal kezében keresztet tart, a mely, bár a román ízlésű processionalis keresztre emlékeztet, nyilván Krisztus kínszenvedésének jelvénye gyanánt szerepel. Ez a dom* Osztr.-magyar monarchia, Magyarország, VII. köt. 57. I.
