Budapest Régiségei 8. (1904)

Kuzsinszky Bálint: Római feliratokaz Aquincumi Muzeumban 159-176

Az aquincumi múzeumban levő római kőemlékek közül ezúttal csak a feliratosokat foglaltam össze, melyek a Budapest Régiségeiben még kiadatlanok. Van köztük sok jelentéktelen töredék, melyek régen a múzeumba jutottak s az előző publicatiókból* kimaradtak. Ezeket most aztán már csak a sorozat teljessége kedvéért is tárgyalom. Az értékesebb darabok újabb szerzemények s különböző lelhelyekről származnak. A Papföldről, hol az utolsó három évben nagyobb méretű rendszeres ásatás nem történt, nincs egy darab sem. A Dunaparton, Schlosser telkén 1903 évben felásott temetőből több faragott kő került ugyan elő, de felirattal csak egy (7) van ellátva. A többit leginkább a véletlennek köszönhetjük. Kettőre (4. 6) a pesti oldalon akadtak, a hová minden valószínűség szerint Aquincumból czipelték át. Hasonlókép a várban talált két feliratos kő (1. 8) sem állhatott ott eredetileg. Az aquincumi múzeumnak ezeken kivül sikerült megszerezni azt a nevezetes kőtáblát (3), melynek felirata a legio II adiuinx területén álló balneumról emlékezik meg. Ezen felirat az egyetlen, melyet már a Corpus Inscriptionwn Latinarum czímű gyűjteményből ismerünk. Az épebb darabok: egy oltárkő (1), három emléktábla (3. 4. () s egy mérföldjelző oszlop (6); ezeknek feliratai tartalmilag is a legjelentékenyebbek. A sírfeliratok (mint pld. 7. 8. 9) csonkák s legkevésbbé tanulságosak. Ezen sorozattal a Budapest Régiségeiben publicált aquincumi múzeumi kőemlékek száma 212-re rúg. * 1. Oltárkő, derékban kettétörve, felső jobb sarka csonka, hasonlókép alul mind a két sarok, tetejéről az abacus hiányzik, de azt minden bizonynyal lefaragták, ép úgy, mint a felső párkánynak a bal oldallapra eső részét. Magassága 107 cm, szélessége derékban 4^ cm, vastagsága 42 cm. A budai várban, 1901 nov. 31-én, az új pénzügyministeri palota alapásása alkalmával került napfényre. * Budapest Régiségei V 104 — 164. 11. VII í—66. 11. Budapest Régiségei. VIII.