Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

no föléjük 2—3 rétegből álló kőrakást emeltek, melyeknek súlya alatt az edények jobbára összetörtek.

1 A liptómegyei andrásfalvi urnatemetőben

2 a sirfészkek körfallal voltak kerítve. Az árvamegyei felsőkubini temetőnél

3 az urnát két lapos homokkő közé helyezték s hasonló kővel födték be; ugyanitt megtalálták azt a helyet is, hol a halotti tort tartották, ez egy kövekkel körülkerített s 10 méter átmérőjű körből állt. Kelet felé a máramarosmegyei Urmező tartozik az urnatemetkezés ezen csoportjába,

4 melynek határában van 19 kis halom, A VII., V. és I. sz. urnák a külsősoroksári uti őstemetőből. Az aquincumi múzeumban. magasságuk csekély, a legnagyobb is csak fél méter. Mindegyik sűrűn van megrakva kövekkel s közepükre nagyobb lapos kőre helyezték az urnákat, rendesen párosával, melyeket lapos kövekkel támogattak körül; nem mindegyik halomban van urna, az ilyenekben 15—20 cm. vastag hamu-és szénréteg található égett apró csontokkal és cserépdarabokkal, itt tehát a megégetett halott hamvai fölé emelték a halmot, a nélkül, hogy a hamvakat urnába gyűjtötték volna. Reinecke P. a magyarországi bronzkor chronologiájáról írt tanulmányá1 L. még Arch. Ért. XI. 1891. 354. 2 Arch. Közi. VIII. I2J. 3 Arch. Ért. 1882. 274. 4 U. o. 1892. 95. I. — 1895. ITÖ-