Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

tOç szélesedő éllel, hossza 9/$ cm., szél. 2'c cm. (Rég. N. 128/1883.); lefelé hajló élű, két ágú rézcsákány, hossza 28 cm. s véső töredék, hossza 12 cm., szél. . 3 cm. (Rég. N. 132/1883.). Ezekhez csatlakozik még néhány bronzvéső is, . Budapest vidékének északi területén a kőkori lelhelyek felsorolásánál már megemlítettük a vác(i és visegrádi rézvésőket. Ezekhez járul egy Tinnyén, a Pilis-Csaba felé vezető mély utón napfényre jött rézvésú, melyet Vásárhelyi Géza úr szerzett meg. Egy 35*8 cm. hosszú keresztélű csákányt Tó-Györkön találtak,

1 mely aztán Földváry László ajándékából a M. N. Múzeum birtokába jutott (Rég. N. 102/1879.). Tó Györkről csupán a vaskor elejéről ismerünk még leleteket; ilyenek a Szontagh Gusztáv csendbiztos földjén még a hatvanas években csontváz mellett talált háromélű bronz nyílcsúcsok, melyekből kettőt Závodszky István kisszentmiklósi jegyző szerzett meg 1870-ben,

2 aztán csontváz fejénél lelt s az eperjesi kollégium birtokába került kis agyagedény és ezüst fülbevaló;

3 ide tartozik még egy három élű bronz nyílcsúcs és kőgyöngy, melyet Schulcz JÓZSef ajándékozott Tógyörki rézcsákány. ; . ' a M. N. Múzeumnak. (Rég. N. 114/1870., 1 íó/1870.) Nem tudjuk még ez időszerint megállapítani a rézcsákány összefüggését e leletekkel, de mégis szükségesnek láttuk felhívni a figyelmet arra a jelenségre, hogy a Tó-Györkön napvilágra került régiségek együttes jellege milyen környezetre utal. Számba veendő ugyanis, hogy ez a sajátságos csákányidom, melynek egyik éle vízszintes, másik függélyes, sem a kő-, sem a bronzkori formákkal nem függ össze, vasból azonban vannak megfelelő csákánytipusok. Az is figyelmet érdemel, hogy elterjedési köre a Kaukázus északi vidékétől kezdve a túrán területre esik, úgy hogy önkénytelenül is eszünkbe jut a kétélű «szagarisz», a mi Herodotus szerint a feketetengermélléki szkithák, középázsiai masszageták és szakák fegyvere volt (I. 215. IV. 5. VII. 64.). Hampel J. és Reinecke P. kutatásai után a magyarországi vaskor kezdő szakában egy külön szkitha-csoportot kell fölvenni, melyhez tartoznak többek közt a három élű bronznyílcsúcsok is, valamint a keresztélű rézcsákány típushoz közeledő vascsákányok.

4 Az utóbbiak mindenesetre 1 Pulszky F. Magyarors\. Arch. I. k. 109. 1. XXII. t. 1. sz. 2 Závodszky id. naplója 1870/45., 46. sz. a. 3 Arch. Közi. VI. k. in. 4 L. Arch. Ért. XVII. 1897. 22., 64. XVIII. 1898. 269.